Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
HORTHY KlSÉRI.ETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA 871 Sajnos azonban a parlamenter tiszt nem érkezett meg ekkor Szegedre. Mindezek a körülmények újra bizalmatlanságot szültek a szovjet katonai vezetésben. Bár október 13-án késő délután a delegáció még mindig biztató, de egyben már sürgető közleményt is küldött Budapestre. Utal arra, hogy Szegedre még mindig nem ment parlamenter, ennek a magyarázatát is kérte. Beszámolt arról is, hogy Budapest védelmére a szovjet, angol és amerikai légierő segítségét kérte a németek valószínű bombatámadásaival szemben. „Remény közbelépésre megvan, mert zsidókat és hidakat hoztuk fel érvül. Oroszok Budapest felé való előnyomulását Magyarországon kell megbeszélni, valamint minden részletet is. " És végül újra saját kezdeményezésről is értesít: „Ejtőernyősöket javasoltam Bakonyba, valamint északról betörést Vác, Esztergom, Párkánynána felé. Fegyvereket, főleg nehéztüzérséget és páncélos csapatokat, repülőket kértem. . . "15 3 A szovjet katonai vezetésnek ezek a kísérletei és a magyar delegáció kezdeményezései, bár középpontjukban a Horthyék Budapesten végrehajtandó átállási elképzelésének az elfogadása állt, lehettek bármilyen jók és eredménynyel kecsegtetők, mégsem járhattak sikerrel, mert a határozott cselekvésre való törekvés még mindig hiányzott a Várban. Ott csak „elszakadni", nem teljesen „átállni" és szembefordulni szándékoztak. A fentihez hasonló gyorsasággal és aktivitással indította meg a három antifasiszta nagyhatalom kormánya Moszkvában a végleges és részletes magyar fegyverszüneti egyezmény munkálatait is. A három nagyhatalom október 8-án kialakult egyetértése után — hogy ti. a magyar végleges fegyverszünetet is Moszkvában fogják letárgyalni egymás között, és megtárgyalni s aláírni Magyarországgal —, nyomban hozzáfogott e munka előkészítéséhez is. Október 9-én az USA külügyminisztere már el is küldte Moszkvába Harriman nagykövet számára kormányának a magyar fegyverszüneti szerződéstervezettel kapcsolatos „összefoglalását" mint „az amerikai álláspont általános irányvonalát". Ez nem volt más, mint az amerikai külügyi és katonai szervek által 1944 július végére elkészített és jóváhagyott „javasolt megadási feltételek Magyarországnak" című, más alkalommal ismertetett dokumentum egy, a lényegét tekintve változatlan része. Mégpedig az a része, amely a „Magyarország számára előírandó kötelezettségek" alcímet viseli, s ezt 8 pontba foglalva rögzíti. Hogy mennyit romlott Magyarországnak az esélye a jobb fegyverszüneti feltételekre 1944 nyara és októbere között a háború értelmetlen továbbfolytatása miatt, az Egyesült Államok kormánya szemében is, jellemzi az a körülmény, hogy az amerikai külügyminisztérium a szóbanforgó időben már nem tartotta szükségesnek tárgyaló képviselője számára „általános irányvonalként" Moszkvába küldeni a nyáron még az ETB-hoz elküldött elméleti bevezetőt és az „esetleges előnyök Magyarország számára" című részeket. A nyáron még több területen jelzett esetleges előnyökből csak egy került bele az októberi amerikai irányelvekbe, kiegészítésként a 3. ponthoz. Ez az a különösebben szintén nem jelentős „kedvezmény", hogy esetleg jugoszláv, csehszlovák vagy román csapatok nem vesznek részt az ország megszállásában, és ha Magyarország a németeknek ellenáll, akkor esetleg nem szállják meg teljesen az országot.154 153 Uo. 16. sz. távirat. 154 Foreign Relations . . . 1944. III. köt. Hull külügyminiszter 1944. október 9-i sürgönye Harrimannek.
