Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
870 KOROM MIHÁLY Az előzetes fegyverszüneti feltételek október 11-én történt aláírása után Moszkvában a szövetséges nagyhatalmak és a magyar fegyverszüneti delegáció az egyezménynek megfelelően határozott akcióba kezdett Magyarországnak az antifasiszta koalíció oldalára való átállítására. Budapesten a kormányzó és környezete, valamint bizonyos vonatkozásban a Lakatos-kormány is vontatottan ugyan, de szintén elindította a maga tevékenységét, hogy Magyarország leváljék Németország oldaláról. A fegyverszüneti küldöttség nyomban az alírás után még október 11-én 9 óra 30 perckor értesítette Budapestet az eseményről és arról, hogy a szovjet csapatokat néhány napra a magyar kérésnek megfelelően megállítják, a magyar erők Budapesthez történő felvonulása érdekében. „Közölni fogják velem — üzeni Faraghó a sürgönyben a szovjet parancsnoksággal történt megbeszélés alapján — , az arcvonalon mely magyar parancsnoknak melyik orosz parancsnokhoz kell átmennie részletes megbeszélés céljából. Szövetségi bizottságot mielőbb ki akarják küldeni." A küldöttség újra kéri a végleges fegyverszünet létrehozásához az írásbeli meghatalmazás eljuttatását a fronton keresztül, és annak azonnali távirati megadását is. Kéri, hogy a további tárgyaláshoz kiegészítő szakértőkről is gondoskodjanak. Ezzel kapcsolatban ebben a sürgönyben vetődött fel először Debrecen neve úgy, hogy ezeket a szakértőket ott kellene elhelyezni, illetve gyülekeztetni, hogy a város szovjet kézre kerülése után azonnal rendelkezésre álljanak majd.14 8 A katonai kérdések közös megoldását volt hivatva előkészíteni az október 12-én a kora délutáni órákban Budapestre küldött újabb, a 14. számú távirat. „Idősebb vezérkari tiszt parlamenter fehér zászlóval azonnal menjen Kistelekről Szegedre. Ott orosz harccsoport parancsnokánál jelentkezzék részletek megbeszélésére. Szolnoktól délre a Tisza mentén levő orosz csapatok nem támadnak. Erről az arcvonalról minden csapatot elvihetünk Budapestre."149 Még aznap este 22 órakor e közlést és az utasításokat újra megismételték Moszkvából és egyben sürgették is a végrehajtásukat. „Kérek sürgős választ végrehajtásról. Oroszok nem értik, miért nem történt még meg? Javaslatunk, hogy páncélos erőinket is vigyük el. . .", szólt a sürgöny figyelmeztető része.15 0 Mindezekre a katonai problémákra vonatkozó táviratokra, a 10., 12., 14. és 15. számúakra azonban sem 12-én, sem 13-án délutánig érdembeli, s főleg a végrehajtásról szóló válasz nem jött Budapestről. A kormányzó 11-én késő éjjel csak az előzetes feltételek elfogadását és az aláírás megadását igazolta, a teljes szöveg visszatáviratozásával. Ugyanakkor újra kérte az előzetes fegyverszünet titokbantartását addig, amíg a frontról megfelelő számú magyar erőket vonnak össze Budapestre.151 A VIII. sz. táviratában Moszkván keresztül az Olaszországban tartózkodó Náday tábornokkal való kapcsolat felvételét próbálta kérni. Október 12-i két sürgönyében pedig (a IX. és X. sz) „érthetetlenségre" hivatkozva a küldött táviratok ellenőrzését és megismétlését kérte. 13-án kora hajnalban a Várból érkező XI. sz. közlés szintén kéri a korábbi, 10—14. sz. táviratok ismétlését, de ebben már e nap reggelére ígéri a kért magyar parlamenter Szegedre küldését.152 148 OL. Filmtár. 14086. 12. sz. távirat. 149 Uo. 14. sz. távirat. 160 Uo. 15. sz. távirat. 151 Uo. VII. sz. távirat. 152 Uo. VIII-IX. sz. táviratok.
