Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
HORTHY KlSÉRI.ETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA 869 Molotov kérésére Faraghó felolvasta az előzetes fegyverszünet orosz nyelvű szövegét. Ezután kis eszmecsere indult a szövegről, amelyet, a lényegen való változtatás nélkül, kissé átformáltak. Miközben a szöveget újra íratják, Molotov aziránt érdeklődött, hogy új küldöttség érkezik-e a végleges fegyverszünet aláírásához. A magyar küldöttek közölték, hogy mindkettő aláírására van felhatalmazásuk. Mire a szovjet külügyminiszter megjegyezte: „reméli, hogy az előzetes fegyverszüneti feltételek végrehajtása során a mostani delegáció mégis kap írásos felhatalmazást." Ezt követően Molotov az iránt érdeklődött, hogy „egységes lesz-e a kormány az előfeltételek végrehajtása tekintetében?" „Igen — kivéve Reményi-Schneller és Jurcsek" —, adta meg Faraghó a választ, majd „Szent-Iványi: De ezek minoritásban lévén, hozzá fognak járulni a határozatokhoz. De ez nem is lényeges, mert a hatalom a kormányzó és Lakatos kezében van." „Hűek lesznek-e a csapatok a kormányzóhoz?" — hangzott Molotov xíjabb kérdése. „Szent-Iványi: Ahol magyar parancsnokok vannak, ott igen — de mi már minden fontosabb posztra magyarokat tettünk."14 5 Ezeknek, a magyar kiugrás lényeges vonatkozásait érintő kérdéseknek és az azokra adott — az akkori magyar elképzelések alapján megfogalmazódott, de a későbbiekben nem igazolódott — válaszok után Molotov felkérte a magyarokat, írják alá az okmányt. Teleki feljegyzése szerint 1944. október 11-én 8 óra előtt 3 perccel a magyar küldöttség mindhárom tagja aláírta az előzetes feltételeket tartalmazó okmány orosz és francia nyelvű példányait.14 6 A három antifasiszta nagyhatalom nevében az okmányt nem írta alá senki. Faraghó ezirányú kérésére Molotov közölte, hogy ez nem szükséges, a végleges fegyverszünetet sem a kormányokkal, hanem a hadseregekkel kötik meg.14 7 Az aláírások után — jegyezte fel Teleki Géza — igen barátságos légkör alakult ki a magyar küldöttség körül, hiszen ezzel megteremtődtek azok a tartalmi és formális előfeltételek, amelyek az ország háborúból való tényleges kivezetéséhez az adott körülmények között elengedhetetlenek voltak. Ezután határozott katonai és politikai intézkedéseknek kellett volna következniük, de a kormányzónak és környezetének bizonytalan, felemás tevékenysége folytán nem volt biztosított az előzetes feltételek végrehajtása, s ezzel együtt Magyarországnak a hadműveleteket tekintve a román és bulgáriaihoz viszonyítottan azonos fázisban a szövetségesek oldalára való átállása sem. * 145 Teleki-féle jkv. Idézi: Gosztonyi P. A magyar—szovjet fegyverszüneti . . . 412-413. 140 Uo. 414 és Teleki G. : i. m. 4. 147 HIL. Békeelőkészítő. III. doboz. A/II/б. Faraghó Gábor vezérezredes, dátum nélküli — valószínű 1946 elején készült — feljegyzése. Faraghó egyébként az előzetes fegyverszünetről és az aláírás körülményeiről részletesebben a következőket írta: „Amit ők megkötöttek, az előzetes fegyverszüneti egyezmény volt, az előzetes szónak azonban semmi jelentősége nincsen, mert minden fegyverszünet előzetes, mindaddig, amíg azt az arra illetékes és kirendelt bizottságok részleteiben le nem tárgyalják ... A fegyverszünet azonnali hatállyal életbelépett, tehát még október 11-én." . . . „A fegyverszünetet nemcsak az oroszokkal, hanem a szövetséges három nagyhatalommal kötöttük. Orosz részről ezt nem írták alá. Kijelentették, hogy erre nincs szükség. Mint politikus, Molotov vett részt a fegyverszünet megkötésénél, azonban kijelentette, hogy ez nem az orosz kormánynyal, hanem a hadsereggel lesz megkötve. Ő (Faraghó — K.M.) kérte, hogy ők is írják alá, de nem voltak hajlandók, — nem kezdhetett el erőszakoskodni velük. Azonban ez az okmány így is letagadhatatlan, mert amikor a Kremlben megkötötték, azon kb. 20—26 személy jelen volt, Churchill és Eden a szomszéd szobában várakoztak."
