Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
868 KOROM MIHÁLY Október 11-én, a hajnali órákban Molotovnál folytatott tárgyalás után a magyar küldöttség Budapestre 3 rádiósürgönyt küldött. Az elsőben, melyet még a reggeli órákban továbbítottak, beszámol a tárgyalásról. Ebben kiemeli, hogy az előzetes feltételek elfogadását követően a „hangulat bartáságos meleg lett". A megbeszéléseknek megfelelően tartalmazza azt is, hogy „követelik aláírási meghatalmazás ismétlését közölt előzetes feltételek egyidejű vissza felsorolásával". És végül, talán a magyar delegáció munkájában is változást jelentő figyelemreméltó felhívással zárul a sürgöny: „Kérjük átérezni helyzet fontosságát és szükséges lépéseket megtenni, hogy kötelezettségeinket betarthassuk. ök az ügy fontosságát nagyon hangsúlyozzák. Ma katonai együttműködés lesz megbeszélve, azután valószínűleg egy két napi előnyomulási szünet. Táviratban foglaltakra ma adnak választ."14 1 A katonai megbeszéléseket elősegítendő kérdéseket tartalmazott a 11-én délután küldött 10. számú távirat, amely az előző zárósorainak szellemében határozott és gyors tevékenységi igényről tanúskodik: „Magyar csapatok mennyi idő alatt lehetnek Budapest előtt? Honnan jönnek mily erőben? Csendőrök? Mennyi német erő van fővárosban, mennyi a környéken? Zsidóság hogyan viselkedik, mert itt igen fontos. Magyar kormány Budapesten van-e ? Területek kiürítése elkezdődött? Mit javasoljunk vezérkarnak Magyarországnak nyújtandó katonai segítség iránya, módja és erejére vonatkzólag."14 2 Ezekre a kérdésekre, mint később több hasonló tartalmú sürgönyre, a Várból nem jött azonnal válasz. Ehelyett azoknak a többszöri moszkvai ellenőrzését és megismételését kérték. A magyar delegációnak a szövegellenőrzés utáni válasza 13-án egyértelmű volt: „Mi távirataink hibátlanok."14 3 Kideríthetetlen már, hogy esetleg a légköri viszonyok miatt valóban érthetetlenek voltak-e ezek a táviratok, vagy netán nem is akarták Budapesten azokat megérteni. A későbbi eseményeket is nézve, az utóbbi eshetőséget sem vethetjük el. A délutáni órákban küldött 3-ik táviratban a küldöttség tagjaira vonatkozó esetleges német felderítésről és különböző családi ügyekről érdeklődnek. Október 11-én kora este Molotov lakásán került sor a magyar delegációnak a szovjet külügyminiszterrel folytatott harmadik tárgyalására, amelynek keretében a magyar küldöttség tagjai aláírták a Magyarországnak átnyújtott előzetes fegyverszüneti feltételeket. Ennek lefolyása a következő volt: 11-én délután fél 6-kor a magyar szállásra érkezett Kuznyecov vezérezredes, hogy felkészítse és Molotovhoz vigye a küldötteket. A magyar delegáció tagjai — Faraghó Gábor kivételével — ünnepélyesen felöltöztek és Kuznyecov kíséretében 7 órakor megjelentek Molotovnál, ahol Dekanozov is jelen volt. Itt rövid tanácskozás után írták alá az okmányt.14 4 Előbb Molotov külügyminiszter közölte, hogy a három nagyhatalom kész elfogadni Magyarország fegyverszüneti kérelmét, amelyet a magyar aláírás megejtésével formálisan is elvégezhetnek, és teljesítik azt a kérést is, hogy az orosz csapatokat 1 — 2 napra megállítsák. „Erre még ma kimennek a rendelkezések a frontra — folytatta a külügyminiszter —, mert a fronton egyetértésre kell jusson a két haderő, hogy a magyar csapatok Budapest felé fordulhassanak." A magyar fél ezután beszámolt a nap folyamán elküldött táviratokról, majd 141 OL. Filmtár. 14086. 9. sz. sürgöny. 142 Uo. 10. sz. távirat. 143 Uo. 16. sz. távirat. 144 Teleki G.: i. m. 4 és Gosztonyi P.: A magyar—szovjet fegyverszüneti. . . 412.
