Századok – 1974
Tanulmányok - Korom Mihály: Horthy kísérlete a háborúból való kiválásra és a szövetséges nagyhatalmak politikája (1944 október) - I. rész 836/IV
HORTHY KlSÉRI.ETE A HÁBORÚBÓL VALÓ KIVÁLÁSRA 841 kirendeltség vezetője is, és elhagyta járása székhelyét, Eleket, az ottani főszolgabíró is. Ezekkel együtt — szól a jegyzőkönyv — ,,az ellenséges nyomás főképp a vármegye keleti részén mindjobban erősödött, Battonya már tűz alatt állott és Csanádpalotáról is jelentés érkezett, hogy a határ felé partizánok tapogatóznak előre."2 3 Ezek a korabeli feljegyzések bizonyítják, hogy szeptember 22-én még csak Battonya határánál jeleztek szovjet csapatokat. Elfogadhatónak tűnik a volt megyei vezetők jegyzőkönyvének az a feljegyzése, hogy Battonya délkeleti határa a fenti napon már tűz alatt állott. Magát a községet 22-én még nem támadták, de attól a határig húzódó 6 kilométeres úton levő uradalmi majorokat, elsősorban a román határ mellett elterülő Steiner-féle uradalmat igen. Ezt helybeli visszaemlékezések is alátámasztják azzal, hogy a fenti uradalom lövését szintén pár nappal korábbra teszik, mint magának a falunak a felszabadulását.2 4 Valószínűvé teszi a magyar—román határ szeptember 22-i átlépését az a körülmény is, hogy míg Battonyához a határ 6 km-re van, addig a Romániában levő és 22-én már felszabadult Tornya község csak másfél-két kilométerre fekszik tőle. Tehát bizonyítottnak tűnik az a körülmény, hogy az ország határát Battonyánál lépték át a felszabadító csapatok először. Vitás marad még továbbra is az, hogy ez már 22-én alkonyatkor, vagy csak éjjel történt meg ! E napon a magyar határhoz máshol felzárkózó szovjet csapatok elért vonala a következő: a Marostól délre a 49. hadtest 375. lövészhadosztálya Nagyszentmiklós (Sinnicolau Mare) térségéből támadott Őscsanád (Cenadul Mare) és Kiszombor irányába. Az 53. hadsereg 57. hadtestének hadosztályai a romániai Nagylaktól (Nadlac) Elek déli határáig Romániában htizódó vonalon álltak. Mégpedig a 228. hadosztály Nagylaktól keletre a Maroson délről való átkelést hajtotta végre, majd a Szederhát, Tornya és Varjas településeket felszabadítva készült a további előnyomulásra. A hadtest 243. lövészhadosztálya Varjastól északra Kürtös (Curtici) és Mácsa (Macea) térségében védett. A két hadosztály csatlakozási pontjai mögött román területen Aradtól észak-nyugatra gyülekeztek a 18. harckocsihadtest egységei. Az 57. hadtesttől északra, az Elekkel szembeni román területeken az 53. hadsereg 27. hadtestének 203. lövészhadosztálya volt a csatlakozó harcoló nagyobb egység. Az 53. összfegyvernemi hadsereg egész sávjában 1944. szeptember 23-án indult helyi jellegű támadó tevékenység Magyarország irányába. Ennek során a balszárnyon csatlakozó 375. hadosztály román csapatokkal együtt felzárkózott délről a Maros folyóhoz Apátfalva községgel szemben, és nyugatra Kiszombor előtt a trianoni határig nyomta vissza a magyar horthysta csapatokat.25 A 228. hadosztály támadási sávja Aradtól nyugatra tevődött át, és szeptember 23-án Ópécska (Pecica), Magyarpécska (Rovine), Nagypereg (Peregul Märe) és Kispereg (Peregu) romániai falvak felszabadításáért folytatott harcot.28 A battonyai kiszögellésben a 18. harckocsihadtest egységei kezdtek 23-án reggel harcot a község felszabadításáért, de csak a falu széléig jutottak el, mert az 23 Uo. 24 A felszabadulás krónikája. 1944 ősze — 1945 tavasza. Közreadják Karsai Elek és M. Somlyai Magda. Kossuth. 1970. 13 — 14. Czakó József visszaemlékezéséből. 25 Arhiv otgyela VOV. SzSzSzR. IML. N. 13.631. 174, Borús József: i. h. 394 és Zielbauer György: Kiegészítő megjegyzések Borús József: „Békés megye felszabadulása (1944. szeptember-október 7.)" c. tanulmányához. Békési Élet, 1970. 2. sz. 282 — 283. 26 M JAM. V eszelik: i. m. 4—5.
