Századok – 1974
Tanulmányok - Kerekes Lajos: Ausztria gazdasági és társadalmi helyzete a kettős Monarchia felbomlása után 67/I
AUSZTRIA A MONARCHIA FELBOMLÁSA UTÁN 87 szágot. A három terv közös jellemzője volt viszont, hogy a Monarchia utódállamai mereven elzárkóztak attól, hogy e tervek leple alatt bármiféle konföderációs elgondolást csempésszenek a konferenciák napirendjére. Időben elsőként a római konferencia ült össze, és 1921, május 20-tól megszakításokkal — június közepéig tartott. Az olasz kormány igyekezett az eseménynek történelmi jelentőséget kölcsönözni. Az utódállamok delegációit fogadta Viktor Emanuel olasz király; az ülésteremben a delegátusokat alfabetikus sorrendben ültették, ezzel is kifejezve, hogy az olasz kormány számára megszűnt a győztesek és legyőzöttek közötti megkülönböztetés. Az ünnepélyes külsőségek ellenére a kézzelfogható eredmények messze elmaradtak a várakozástól. Megállapodások születtek ugyan a kölcsönös jogvédelemről, a Monarchia levéltárainak felosztásáról, a nemzetiségi hovatartozás jogi kérdéseiről, az állami dokumentumok kölcsönös elismeréséről, a kettős adózás jogi problémáiról, a nyugdíjak fizetéséről,02 de az utódállamok gazdasági kapcsolatainak fontos és jövőbe mutató kérdéseit — francia nyomásra — a résztvevők a portoresei konferenciára tartogatták. Legalább is akkor azt hitték, hogy a portorosei konferencia megoldja majd a legfontosabb kérdéseket. A portorosei tanácskozás gondolata Loucheur francia pénzügyminisztertől származott, aki Benes 1921 februári párizsi látogatása alkalmával nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az Anschluss megakadályozása érdekében gazdasági segítséget kell nyújtani Ausztriának. A konferencia elnökéül Fatou admirálist, a bécsi jóvátételi bizottság francia tagját szemelték ki, aki sorra látogatta az utódállamok fővárosait, hogy megfelelő hangulatot teremtsen a francia tervek számára.6 3 A mértékadó csehszlovák személyiségek ezúttal is úgy nyilatkoztak, hogy a tervezett konferencia nem lépheti túl az államok normális gazdasági forgalmához nélkülözhetetlen rendszabályok megvitatásának kereteit. Hotovec kereskedelemügyi miniszter kijelentette: „Az első konferencia csak forgalmi és tarifa-kérdésekkel foglalkozhat. Mindaddig, amíg a valutáris viszonyok nem rendeződtek, szó sem lehet szorosabb gazdasági összefogásról, vámunióról még kevésbé. Feltétlenül kívánatos lenne, ha az utódállamok egymás között és más kontinentális államokkal ilyen összefogásra törekednének, de sajnos ehhez egyelőre hiányoznak az előfeltételek."0 4 Benes külügyminiszter a tervről értesülve, már Párizsban úgy nyilatkozott, hogy a konferencián főleg a szállítási nehézségek enyhítéséről, a vasúti szerelvény-park felosztásáról, a határátkelőhelyek kijelöléséről és a tarifák megállapításáról kell tárgyalni. E kérdések rendezése után lehetővé válik Ausztria és Csehszlovákia kenyérgabonával való zavartalan ellátása, hiszen Magyarország, Jugoszlávia és Románia jelentős készletekkel rendelkeznek. Az önellátás révén az utódállamok függetleníthetik magukat Amerikától. A vasúti közlekedés, a pósta- és táviróforgalom újjászervezése után pedig biztosítani lehet a szénellátást. Az újjászervezés érdekében tett rendszabályok lényegesen javítani fogják Ausztria általános gazdasági helyzetét. ,,A konferencia sikerének azonban előfeltétele, hogy az ne vesszen el a politikai kérdések vitájában, ezért szerepét tisztán gazdasági kérdésekre kell korlátoznia."6 5 Saenger prágai német követ szerint Benes azért 62 AA. Bonn. Po. 4. Konferenz Portorose (Rom) Bd. I. Nr. 379. 63 AA. Bonn. Po. 4. Konferenz Portorose (Rom) Bd. I. Nr. 249. 64 AA. Bonn. Po. 4. Konferenz Portorose (Rom) Bd. I. Nr. 76. 65 AA. Bonn. Po. 4. Konferenz Portorose (Rom) Bd. I. Nr. 107.
