Századok – 1974
Tanulmányok - Vekerdi László: A természettudomány a Tudós Társaság terveiben 807/IV
A TERMÉSZETTUDOMÁNY A TUDÓS TÁRSASÁG TERVEIBEN 833 polgári klasszicizmus és romantika hatásával, a megélénkülő főúri és nemesi reakcióval, a gazdasági és ipari elmaradottságunkkal és még egy sor egyéb tényezővel; mindezek elemzése és értelmezése azonban már külön tanulmány föladata. karikának négy-szegesítését fel-találni igyekeznek, tanátsul, s ez alkalmatossággal edjszers-mind válaszul-is egyebet nem mondhatni, hanem hogy a' mellé, amit Volfnak kisded Elementájából tudnak, több a'-féle s bővebb és újabb könyveket-is olvassanak-meg, minek-előtte a tárgyul feltett dolog körül tovább fáradoznának." (Uo. 1 (1780), 91. no. 736 — 737.) A korszerűség s a szakszerűség mellett meg kell figyelni az idézetekben a nyelv szépségét s üdeségét. Milyen természetesen kínálkozik a nyelvújítás előtti magyar nyelv a modern tudományos tartalom kifejezésére. így írja le például a hidrogénkészítést amateur vegyészek számára: „Az arra való palatzkba 3 Lót lágyan melegűlt vizet, 1 Lót vitriololajat, és fél Lót fűrészelt, de nem rosdáe vas hulladékot tészen, s menten a levegő égtől üres hólyagnak meg-nyilt tsapját a palatzk szájába alkalmaztatja. Leg-ottan ebben nagyon kezd forrani, s egy-néhány szem-pillantáe múlva gyúlható levegővel meg-telik és fel-fúvódik a hólyag, kivált ha az üveget alól egygy kevéssé rázogatják." (Uo. 2 (1781), 90. no. 716.) Ha más természetű is, nem kisebb értékű Rát „tudománynépszerűsítő" újságírásánál Péezely Józsefé sem a Mindenes Gyűjteményben. De a Hadi és Más Nevezetes Történetek szerkesztői, Görög Demeter és Kerekes Sámuel is rendszeresen értesítették olvasóikat a fontosabb tudományos eseményekről, kivált ha honi vonatkozásuk is akadt, vagy ha példaként szolgálhattak a tudomány honi művelésére. Az 1791. október 9-i számban részletesen beszámoltak például II. Lipót császár látogatásáról a Prágai Tudós Társaság ülésén, ahol, külömbkülömbféle remekek olvastattak, 's mutogattattak a' Statistikából, Chymiából, Mechanikából, Astronomiából". Őfelségének igen megtetszett a Prágai Tudós Társaság dicséretes törekedése, mellyel a közhasznú tudományok elterjedését eszközli, „minekokáért méltóztatott ő Felsége, a' Kintstárra, és Kereskedésre ügyelő Tanáts jelentésére, kegyelmesen rendelni, hogy az említett tudós Társaságnak ez úttal hat ezer forint ajándék adódjon a' Kir. Kintstárból, a' hasznos utazásoknak, próba-tételeknek, 's helyek' leírásainak folytatására." (Hadi és Más Nevezetes Történetek, 6 (1791), 450—451.) A Hadi és Más Nevezetes Történetek idején, a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulóján azonban már visszaszorította a természettudományokat az élénk érdeklődés a politika nagy eseményei, kivált a „Frantzia Országi változás" iránt. Még a forradalommal szimpatizáló Pristley Birmingham-i házának felgyújtását is láthatóan azért ismertetik olyan részletesen a „Tudományi dolgok" rovatban, mert a király elrendelte a gyújtogató csapat szigorú megbüntetését, s egyáltalában nem méltányolta, hogy „az Angliai Konstitutzió eránt való buzgólkodásából pusztított." (Uo. 5 (1791), 224.) A francia forradalom nagy eseményei mellett éppen elég izgalmas témát szolgáltatott a kilencvenes évek elején a honi változás is, s így érthető, hogy a természettudomány egyre inkább háttérbe szorult a hírlapokban. A nemesi ellenzék már a jozefinista birodalom-építő tervek bukását a saját diadalaként könyvelte el, az uralkodó halála után pedig azt hitte, hogy bel- s külpolitikai bajokba bonyolódott utódjának majd ő diktálhatja a rendi kiváltságokat szavatoló feltételeket. A magyar nyelv ügyét az országgyűlésen összegyűlt gazdag nemesek már azért is felkarolták, mert a gyűlölt „kalapos király" küzdött volt ellene. Ezért fordult Révai Miklós az országgyűléshez, Egy magyar társaság iránt való Jámbor szándék című akadémia-tervé vei. A Jámbor szándék rendszeresen kifejtve s érvekkel gondosan megokolva ismétli meg a Magyarság fundamentális tételét: „A tudománynak kulcsa a nyelv, még pedig a számosabb részre nézve, amelynek sok nyelvek tanulásában módja nincs, minden országnak született nyelve. Ennek tekéletességre való vitele tehát legelső dolga légyen annak a nemzetnek, amely a maga lakosai között a tudományokat terjeszteni, s ezek által amazoknak boldogságokat munkálkodni kivánja." 4*
