Századok – 1974
Tanulmányok - Vekerdi László: A természettudomány a Tudós Társaság terveiben 807/IV
A TERMÉSZETTUDOMÁNY A TUDÖS TÁRSASÁG TERVEIBEN 829 áldozatok, sok gyötrődéssel járó utazások árán sem tudták befejezni, s végül itthon alig negyven példányt sikerült eladni belőle. Kitaibel egyik máig el nem avult úti beszámolóját csak halála után két évtizeddel adta ki az akkor ifjú Kanitz Ágost, s mintaszerű ásványvíz-elemzéseiből is nagyon kevés jelent meg életében. Növénytani munkásságának bámulatos mérete s óriási jelentősége csak napjainkban derült ki, miután Jávorka Sándor hosszú, türelmes, szakszerű munkával föltárta Kitaibel Nemzeti Múzeumban őrzött növénygyűjteményét.66 Nagy vitájában, melybe a tellur fölfedezése miatt keveredett Klaproth-tal, nincs intézmény vagy tudós, aki szilárdan Kitaibel mellé állott volna, s a hajszába beleunván, lemondott vitathatatlan elsőbbségéről. A nagy tudós körül hiányzott a tudományos munkához s a nagy eredmények hasznosításához mindenkor szükséges szakmai és társadalmi környezet. Többek között talán épp egy jól működő, korszerű tudományos társaság. Az 1802-es mintaszerű akadémia-terv, amelyet Kitaibel készített, talán József nádor és gróf Festetics János biztatására, elindult a maga út jára jóváhagyás végett. Közben azonban Schedius egy újabb akadémia nélküli akadémiai értesítőt indított útnak, Zeitschrift von und für Ungern, zur Beförderung der vaterländischen Geschichte, Erdkunde und Literatur címmel. Akár Kitaibel „Plan"-ját, ezt is Patzkó Ferenc József pesti nyomdájában nyomtatták.67 S akár egykor a Literarischer Anzeiger-ben, a Zeitschrift első évfolyamában is szerepel Kitaibel; részben szerzőként, mintaszerű ásvány vízanalízissel,68 részben pedig mint a tellur fölfedezője Franz Müller Reichenstein és Klaproth mellett, illetve előtt.60 Később azonban már nem találkozunk a folyóiratban a nevével, bár akad természettudományi, illetve orvosi tárgyú cikk a későbbi füzetekben is, s rendszeresen ismertetnek Magyarországon vagy magyar szerzőktől németül vagy magyarul megjelent természettudományi tárgyú könyveket, így például a negyedik kötet (1803) ötödik füzetében enyhén szólva túlzó dicséret jelent meg Winterlről,70 s a hatodik kötet (1804) 1. füzetében részletes 06 Jávorka Sándor: Kitaibel Pál. Bp. 1967. Akadémiai Kiadó. — Kitaibel fölfedező útjaira s Jávorka Kitaibel-monográfiájára ld. Tasnádi-Kubacska András: Nagy magyar természettudósok. Bp. 1958. Gondolat Kiadó, főleg 79 — 87. 67 Patzkó Ferenc József apja, Ferenc Ágost kiadásában jelent meg a pozsonyi Magyar Hírmondó, melynek szintén volt már oktatásügyi vonatkozása; „a Nova Posoniensia iskolai hagyományait örökölte": iskolai olvasmányként szerepelt, ld. Dezsényi Béla: A Nova Posoniensia ós az újságolvasók a XVIII. Században. Magyar Századok. Bp. 1948. Egyetemi Nyomda, 143—163. „Schedius Lajos, az utolsó jelentős németnyelvű lapszerkesztő — írja Dezsényi — ... szintén a pozsonyi evangélikus tradíció örököse." Az, hogy a „Plan"-t a Patzkó-nyomda adta ki, talán Schedius közvetlen közreműködésére utal. 68 Paul Kitaibel: Kurze Analyse des Szalatnyaer Mineralwassers. Zeitschrift von und für Ungern, (1802) 1. no. 54 — 61. A dolgozat pontosan közli a metodikát is, ami Kitaibelt a modern kvalitatív analízis kiváló Szakértőjének mutatja. A Na2 S04 -ot pl. a következőképpen mutatja ki: „Die Silber-Auflösung in Ammoniak, oder flüchtigen Laugensalz giebt mit dem Wasser einen in Salpetersäure unauflöslichen Niederschlag." 69 Abbé Eder: Beytrag zur Entdeckungsgeschichte des Telluriums. Zeitschrift von und für Ungern, 2 (1802) 1. no. 90 — 93. 70 Über des Herrn Professor Winterls neues System der Chemie. Zeitschrift von und für Ungern, 4 (1803) 5. no. 275 — 283. — Winterl rendszerét az ismertető összehasonlítja Lavoisier kémiájával, s többször is kifejezi, mennyivel jobb az utóbbinál. így pl.: „Win-terl hat nicht so, wie Lavoisier, seine Kräfte aufgeboten, um ein einzelnes Problem zu lösen, er gehört zu den seltenern Männern, die mit hellem Auge jede merkwürdige Aeusserung der Natur, die ihnen vorkommt, betrachten, und sie verfolgen, bis sie selbige verstehen. Unter ihren Händen entspinnt sich nicht, aus einer Erfahrung, ein System von Thatsachen, sondern aus allen Thatsachen, die sie tiefschauend in der Natur fanden, wird ihrem Genius ein wirkliches System."
