Századok – 1974

Tanulmányok - Vekerdi László: A természettudomány a Tudós Társaság terveiben 807/IV

820 VEKERDI LÁSZLÓ zavara, amit még a monarchiabeli „Freymaurerei" lelkes szabadkőműves hagiográfusa, Abafi Lajos sem tudott (szokása szerint) összefüggő és világos történetté kiegészíteni.4 0 A történet részletei tán nem is fontosak itt, elég annyit megjegyezni, hogy sok viszontagság után az ,,Ad Magnanimitatem"­ből a nyolcvanas évek közepén újból „Zur Grossherzigkeit" lett s a kalapács­vető főmesteri széket a gazdag köznemesség köztiszteletben álló irodalom­kedvelő vezéralakja, Orczy József báró41 helyett a pesti egyetem Bajorország­ból idekerült illuminátus filozófia-professzora, Anton Kreil foglalta el. Volt-e a páholyoknak közvetlen szerepük a nyolcvanas évek pesti tudomá­nyos-társaságalapító próbálkozásaiban ? Waldapfel József a pesti és budai irodalmi élet kezdeteiről szóló monográ­fiájában már mindenesetre megállapította, hogy a „Kovachich magánvállal­kozásaként megjelent Merkur von Ungarn" kiadójaként föltüntetett „Gesell­schaft patriotischer Liebhaber der Litteratur" mögött „valószínűleg a Po­zsonyból átköltözött »Első ártatlanság« szabadkőműves páholy rejlik",42 ennél többet azonban ma sem tudunk mondani. A Merkur von Ungarn, oder Litterarzeitung für das Königreich Ungarn und dessen Kronländer szerkesztője, Kovachich Márton György jólismert szabadkőműves volt, s szabadkőműves volt a szerzők többsége is, ebben azonban semmi különös sincsen, hiszen a nyolcvanas években a páholyokban igen sok pesti professzor működött, s a Merkur kifejezetten egyetemi folyóirat volt. Főleg az egyetem szervezetét, órarendjét, alkalmazottait, történetét valamint a magyarországi közép- és főiskolákat s az oktatási reformot ismertette, nem is annyira a Magyar Király­ság, mint inkább a külföld — elsősorban a német világ — tudósaival és irodal­máraival. Közölt a Merkur von Ungarn magyar nyelvű könyvekről is recenzió­kat, részletesen ismertette a sárospataki kollégium történetét s állapotát, be­számolt — nagy elismeréssel — a piaristák iskoláiról és kevésbé lelkesen — a debreceni Kollégiumról; mindez azonban inkább külföldi literátusokat érdek­lő hazai különlegesség, semmint a honi fejlődés belső igényeit szolgáló írás. Kovachich ismert s elismert tudós volt német kollégái körében, s látha­tóan arra törekedett, hogy érdekes anyagot szállítson számukra, s lehetőleg meggyőzze őket, hogy a fiatal pesti egyetem sem marad el túlságosan a néme­tek boldogabb és régibb intézményei mögött. Németül írt és íratott hát, hiszen németeknek írt; a magyar szerinte egyébként sem irodalmi nyelv, s nem alkal­mas a felvilágosodás terjesztésére.43 Márpedig a felvilágosodás kötelező volt a német egyetemi professzorok ama világában, melyre ő, s véle kollégái több­sége, mérceként tekintett. Ebben a világban meg- s elismertetni magukat és egyetemüket: ez volt az ő legfőbb igyekezetük. S végül is talán így értendő a folyóiratot kiadó társaság nevében szereplő „patriotisch" jelző, mely azonban egyáltalában nem zárta ki Dugonics András II. József ellen lázongó „nemesi és nacionalista"44 magyarságát. A Merkur von Ungarn ugyanis megadta a csá-40 Abafi Lajos : A szabadkőművesség története Magyarországon. Bp. é. n. (Havon­ként egy füzet). Ludwig Agtner, 156 286. 41 Orczy József báró a híres irodalompártoló és költő, Orczy Lőrinc báró fia volt. az Orczy-kert létesítője, az 1790-es köznemesi mozgalom egyik vezére. 42 Waldapfel József : Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. 1780—1830. Bp. 1935 Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, 50. 43 Uo. 48. 44 Szauder József: Az estve és a álom. Felvilágosodás és klasszicizmus. Bp. 1970. Szépirodalmi, 146.

Next

/
Thumbnails
Contents