Századok – 1974
Tanulmányok - Vekerdi László: A természettudomány a Tudós Társaság terveiben 807/IV
A TERMÉSZETTUDOMÁNY A TUDÖS TÁRSASÁG TERVEIBEN 821 szárnak ami a császáré, s a német egyetemi aufklérizmusnak — ami az istené. S e hit jegyében láthatóan jól megfértek egymással a német és a magyar nyelv hivei, illuminátusok és exjezsuiták. A Dugonics Andrást (és a magyar nyelv tudományra-termettségét)45 dicsérő Koppi Károly meg a német nyelv tudományos elsőbbségét valló Kovachich, az illuminátus Kreil meg az exjezsuita Makó azonos közösséghez: a pesti egyetemhez tartoztak. Nemcsak — olyan amilyen — megélhetésüket: társadalmi megbecsülésüket is ennek köszönhették a növekvő s polgárosodó városban, s a német kollégák körében elért sikereik jelezték — s adták meg — a rangjukat. Vallási, világnézeti, nyelvi s születési különbségeken túl s ellenére egységbe foglalta őket az intézmény, s Martinovics élénk fantáziával megírt följelentéseiben bizonyosan teljesen alaptalanul, de — épp egyetemi tapasztalatai alapján — tán nem teljesen értelmetlenül „beszél a jezsuiták és az illuminátusok szövetkezéséről".4" Az egyetem a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején határozott, önálló szellemi tényező a honi életben. Az egyetem Budára, illetve Pestre költözése idején még a professzorok nyertek „fényt" a páholyoktól, a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulójára azután majdnem megfordult a helyzet. S az egyetem növekvő tekintélye a háttere az első honi tudományos társulásoknak. Az egyetem A felvilágosodás korában keletkezett vagy akkor is működő tudományos társulatok — kivált a német művelődés világában — rendszerint egyetemek mellett alakultak, illetve egyetemi professzorok vezetése alatt állottak. Többnyire az egyetem — az egyetemi professzorok — „propagandaszervezetének" és „tájékoztató-hivatalának" a szerepét látták el; ismertették a helyi kutatás eredményeit a fejedelemmel, a város értelmiségével s elsősorban a többi városokban élő s dolgozó tudósokkal, akiknek munkásságáról viszont értesítették a helyieket. Éppen ezért a társaság legfontosabb feladataihoz tartozott egy folyóirat kiadása s más társaságok folyóiratainak figyelése. Nemcsak, sőt elsősorban nem az elsőrangú centrumoké. A XVIII. század tudományos világa erősen hierarchikus; s a hasznosítható értesülések cseréje az azonos tudományos szinteken a legélénkebb. Az akadémiák tevékenysége ezt a szintekre osztott „kommunikációt" katalizálta, s ezáltal meghatározta az egyetemek s a tudósok helyét a ,,tudomány ok nagy láncában". Érthető hát a pesti egyetem botanika-és kémiaprofesszorának, Jakob Joseph Winterl-nek az öröme, mellyel professzor-társait köszöntötte 1784. március 13-án a tudós társaság megalakulása alkalmából. „Leírhatatlan boldogság látnom — mondotta (természetesen ékes német körmondatokban) — régi vágyaim csírázását, hisz önök, tisztelt barátaim és Kollégáim ! lám összegyülekeztek, hogy végre alapjaiban is műveljék azokat a hasznos tudományo-45 „Der Verfasser hat durch diese zwei Werke — írja Dugonics Tudákosság-áról — bewiesen, dass die ungarische Sprache, wenn man ihrer mächtig genug ist, so reich sey, dass man in derselben alle Wissenschaften behandeln könne, . . ." Merkur von Ungarn, 1 (1786) 1041 — 1042. 46 Sándor Lipót főherceg nádor iratai 1790—1796. Kiadta, a bevezető tanulmányt és a magyarázatokat írta Mályusz Elemér. Bp. 1926. Magyar Történelmi Társulat 153. — Ld. Benda Kálmán: i. m. 60. és I. k. Iratok 31. sz., 46. sz.
