Századok – 1974
Tanulmányok - Endrei Walter: Az angol karasia Magyarországon 785/IV
790 ENDREI WALTEE raita, kiwalt keppen kegyelmed zerezhetne a' herczegtwll kett awagy harom ezer forint ereo engedelraetth a' harminczadon, keth awagy harom szekeretth rakna megh mindennel, igen zep nyiresegönk lehetne, mind опеку mind magunknak." A levél igen világosan mutatja, hogy Erdély volt kormányzója és újdonsült fejedelme nem átallotta (sőt levele más helyén méltó dolognak nevezte), hogy a pozsonyi országgyűlés alkalmával Mátyás főhercegtől vámengedményt kérjen 2—3 szekérrakomány textília részére, és vele a haszonban osztozzék. Figyelmet érdemel az is, hogy a selyemárut saját használatára kéri, amit a csekély mennyiség és a „vén emberhez illendő" épitheton igazol. Az áruszállítmány zöme tehát karasia, illetve gránát és skarlátposztó.2 2 A korszakra nem jellemző, egyedülálló a brassói posztós céh 1576—82 között igazolható közös beszerzési és értékesítési szervezete, amely saját termékei mellett importszöveteket is forgalmazott. Az 1576. évi nyitóleltárban23 legnagyobb értékű tételként 32 vég karasiát találunk, mellette csak 7 jihlavai, 1 nürnbergi, 1 boroszlói posztóvég, sája és londisch röfösáruként szerepel. Az 1576. és 1577. években a céh saját termékein kívül többek között 73 1/4 vég és 27 rőf karasiát adott el, javarészt erdélyi vásárokon. A karasia útja Láttuk, hogy a hódoltsági területre kizárólag magyar kereskedők hozták a karasiát, alighanem Pozsonyból, Nagyszombatból, — ha eltekintünk a dalmát közvetítéstől. Ez azt sejteti, hogy az angol karasia jórészt Bécsben cserélt gazdát, hiszen az 1542-es év 109 magyar posztóimportőrje sem igen jutott túl az árumegállító joggal felruházott osztrák fővároson.2 4 Mivel a szlavóniai harmincadokról ezidőből nincs adatunk, a karasia beáramlásának Velence és Raguza felőli mértékéről nincs fogalmunk. Kezdeti időben jelentős lehetett az Antwerpen—Velence közvetítő kereskedelem,2 5 később a velenceiek közvetlenül is kereskedtek az angol karasiával, olyannyira, hogy a Hansához hasonlóan veszélyeztették az angol kereskedőtársaságokat, és 1557-ben kenyértörésre került sor.2 6 Ez nem akadályozta meg őket abban, hogy a spanyol háború kitörése után velencei és raguzai hajóknak juttassák az angolok földközi tengeri szerepét; hogy karasiát szállítottak, arról még Alba hercegének a királyhoz intézett levele is megemlékezik.27 Azonban a század utolsó harmadában a németalföldi szabadságharc kitörése és alakulása, Antwerpen domináló szerepének elvesztése után bizonyos, hogy a karasia forgalmának zöme a holland (Amsterdam, Middleburg) és német 22 A gránát és skarlát a festés, illetve kikészítés módjára is érthetők lennének, pl. Balázs deák is elad zöld és fekete skarlát karasiát, tehát utóbbira vonatkozhatnának, de a 3—4 forintos ár igazi posztóra utal. 23 Irataikat közzétette S. Goldenberg és S. Belu : Registrul productiei si comertului eu postav de la Braçov din 1576—1582. Acta Musei Napocensis VI. Cluj, 1909. 565—576. 24 A boroszlói kereskedők sziléziai posztófajtákat hoztak be, és mint látni fogjuk, a magyarországi rendeltetésű karasia a 15-éves háborúig szinte kizárólag Nürnberg közvetítésével jött be. 25 R. Doehard: Études Anversoises II. Paris, 1962. 26 G. G. Ramsay : The Cloth Trade at London in Mid-Sixteenth Century. Pratóban 1970. ápr. 13-án tartott előadásból. Kézirat. A Privy Council ekkor évi 9500 karasia és 160 posztóvég exportjára korlátozta tevékenységüket. 27 1569. aug. 9-i levelét idézi F. Braudel: La méditerranée I. (Paris, 1966) 559.
