Századok – 1974
Közlemények - Kretzoi Miklósné: Az amerikai polgárháború a magyar sajtóban 1861–1865 között 680/III
AZ AMERIKAI POLGÁRHÁBORÚ A MAGYAR SAJTÓBAN 681 A hírek közlésekor a lapok ritkán adják meg a külföldi forrásokat, pedig az idézett újságok megjelenési helye sokszor már önmagában véve is jelezné, hogy tárgyilagosak-e állásfoglalásai vagy esetleg Észak iránti rosszindulat színezi át híreiket. így sokszor csak következtetni tudunk, hogy valószínűleg ellenséges, angol, francia vagy déli államokbeli lapokból származhatnak.3 A rövid hírek szokásos névtelenségén túl, a hosszú cikkek is legnagyobbrészt névtelenül jelentek meg. Ismerve a XIX. század még igen laza publicista-etikáját, néha alig lehet eldönteni, vajon a cikkek magyar ú jságíró eredeti megnyilatkozásai-e, vagy kisebb-nagyobb mértékben átfogalmazott, idegen eredetű cikkek. I. A polgárháború magyarországi értékelésének tényezői A magyar sajtóban — olykor csak a sorok között — kifejezett vélemények, kommentárok alaphangját két tényező befolyásolta: a magyar nép történelmi helyzete és a magyar közvéleményben élő Amerika-kép — eltekintve a névtelenségbe burkolózó újságíró egyéni meggyőződésétől. Magyarország gyötrő gondja a múlt század hatvanas éveinek elején a nemzeti függetlenség hiánya, a Habsburg abszolutizmus és az országnak részben ezekből eredő gazdasági-társadalmi elmaradottsága. Az 1848 —49-es forradalom leverését „nemzetet őszítő hónapok és évek követték. A levert forradalom fegyvertelen híveinek sorsa a császári reakció kezébe került. S minél nehezebbek és megalázóbbak voltak a csak cári fegyverek segítségével kivívott győzelem körülményei, annál megokoltabbnak és szükségesebbnek tűnt Bécs számára a könyörtelen bosszú."4 Alig egy évtized múlva Ausztria államcsőd előtt állt, mert túlságosan sokba került a „centralizáció", a rendőrállam igazgatása. 1848 előtt a magyar közigazgatás 4 millióba került, 1869-ben pedig 63 millióba. Vas Gereben ellenzéki lapja, a Népbarát írja, hogy az osztrák önkény csődbe viszi az államháztartást. „Végtére úgy akadt meg a kormányzás, hogy sem a belföldi, sem a külföldi bankárok nem adtak már kölcsön a kormánynak s ekkép szükségessé vált, hogy a birodalmat nem önkény, hanem alkotmányos rendszer szerint kell kormányozni; mert a népek majd nem tartanak annyi léhütőt, mint az önkény alatt, aztán ha kölcsönre lesz szükség, a bankárok szívesebben adnak, ha a népek maguk is jótállnak érte" (1861. szept. 1. 265). Az 1861. évet az 1860-as Októberi Diploma után, boldog reménykedéssel kezdik. „Tavaly ilyenkor még csak nemzeti öltözetünk újra felvételével voltunk elfoglalva és ki hitte volna, hogy az év utolsó hónapjában ... az 1848-ki törvények érvényességót minden megye, minden város egyhangúlag proklamálhassa?" (Politikai Újdonságok, 1861. 1. sz. 1.). A Februári Pátens hideg zuhanya ellenére az új olaszországi mozgolódásokban reménykednek, külföldi bíztatást várnak. Londonban Kossuth-bankók készülnek s az osztrák rendőrség aggódva figyel. De a politikai „élclapok" tanúsága szerint a magyaroknak már tréfálni is van kedvük, míg a választási előkészületek folynak az 1848 óta először összehívott országgyűlésre. „Föltalált tárgyak. 6 láda röpirat, 2 láda tiltott könyv, 15 ezer szuronyos fegyver, 25 ezer zsinóros attila, ugyanannyi huszárcsákó. Károsultak jelentkezzenek a cs. kir. pesti rendőrigazgatóság IV. osztályánál" (Bohóc, 1861. Mutatványszám, 3). Az országgyűlés előkészítése közben türelmetlen a nemesség hangulata a nemzetiségek ós a parasztok iránt, akiknek földigónyeit a kormányzat nem rendezte kielégítően. S míg az országgyűlésben elmélyülnek az ellentétek a radikális ellenállás és a tárgyalás hívei között, azalatt a Hírmondó az emigránsok mozgolódására hívja fel a figyelmet. „Hol szállnak ki a hazájokból Olaszországba szállingózó magyarok Î — Az 'Italia' czimű olasz lap szerint Messinában szállnak ki mind azon magyarok, kik Olaszországban egy expeditióra szerveződnek, mely hazájoknak nemzetiségét és hajdani fényét visszaadja" (1861. ápr. 30. 96). Az „expeditió" azonban csak jámbor óhaj marad. A külpolitikai légkör most sem kedvező. A radikális párt vezetője, Teleki László, öngyilkos lesz s a meglehetősen mérsékelt feliratot küldik meg a császárnak, aki viszont ezt is sokallja. • A leggyakrabban idézett külföldi lapok: Advertiser: Avenir National: Courrier des États-Unis; Courrier de la Rochelle; Daily Telegraph; Globe; Indépendance Beige; Italia; Journal des Débats; Kölner Zeitung; Mobile; Moniteur; Nat. Zeitung; National Intelligencer; Neue Frankfurter Presse; New York Herald; New York Times; New York Tribune; Opinion Nationale; Pall Mail Gazette; Patrie; Pays; Post; Saturday Review; Star; Times Daily News stb. 4 Szabad György: Magyarország története. II. köt. 7. Bp. 1964. 8*
