Századok – 1974
Tanulmányok - Réti R. László: A Rimamurány-salgótarjáni Vasmű R. T. az első világháborúban 622/III
A RI MAM URÁN Y — SALGÓTARJÁN I VASMŰ RT. 637 Az érték- és áruforgalom nagyfokú elszakadása az 1916/1917-es üzletévben még eredményesen ellensúlyozta a termelés ágazati ellentmondásainak a vállalati gazdálkodásra nézve katasztrofális elmélyülését. Biztosította, hogy a társulat még a szokásosnál is nagyobb nyereségre tegyen szert. Emelkedett a részvényjövedelmezőség és az egy részvényre jutó osztalék nagysága. Végül, számottevő mértékben javította a művek mérlegeredményét, hogy a termelés területén funkcionáló tőke gyorsan megtérült. A törzsművekhez hasonló helyzet állt elő a társult vállalatok esetében is. Még a háborús eseményektől leginkább sújtott Kaláni művek vállalati nyeresége is emelkedett.4 6 A Kaláni igazgatósága, az Unióhoz hasonlóan, 5%os osztalékot fizetett. A Hernád völgyi tiszta nyeresége 2 millió K-val nőtt, és elérte az 5,4 millió K-t. Az osztalék nagysága 12%-ról 14%-ra emelkedett.4 7 Az átmenetgazdálkodás kérdése Az 1916/1917-es üzletév kedvező mérlege a Társulat részvényeseinek elismerését váltotta ki. Ebben a hangulatban a vállalat vezérigazgatójává az elhunyt Bíró Armin fiát, a Társulat eddigi kereskedelmi igazgatóját, dr. Bíró Pált nevezták ki.48 „Bíró fiatalon került e szép pozícióba, de teljesen tudatában van azoknak a feladatoknak, amelyeket e nagyszabású vállalat vezetése — jelesül a magyar viszonyok között — reá ró. Akik Bíró Pált közelebbről ismerik, s munkásságát figyelemmel kísérték, tanúskodhatnak arról, hogy különben a magyar vasipart, annak termelési viszonyait, előfeltételeit, törekvéseit, technikai és kereskedelmi kérdéseit nálánál jobban senki nem ismeri" — írta a GyOSz lapja, a Magyar Gyáripar.49 A magyar finánctőke előtt 1917 közepén már nem lehetett kétséges, hogy a Központi Hatalmak háborús erőfeszítései kudarcra vannak kárhoztatva. Éppen emiatt, a finánctőke gazdasági elképzeléseinek középpontjában már a háború utáni fejlődés, a háború utáni újjáépítés kérdései álltak. így pl. Németország és a Monarchia között tervezett vámszövetség (vámunió) kérdése, általában a Németországhoz való jövőbeni viszony kérdése, a Monarchia szerkezeti felépítése, az uralkodó osztályok érdekellentéte stb. Rendezni kellett a nyersanyag-utánpótlás kérdését; a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat: a vámpolitikát, a közlekedés- és a termeléspolitikai kérdések egész sorát. S főként, mint alapvető jelentőségű kérdést, a szociális kérdést. Az átmeneti időszakban még a nagyobb mérvű állami beavatkozástól sem idegenkedtek.50 46 Uo. 1917. II. 13. 3. cs. 1. sz. Z. 368. 47 A közölt adatokat az RMSV lg. ül. azon jegyzőkönyveiből vettem, amelyeket az egyes társvállalatok üzletévének zárlatakor fektettek le. Ugyanakkor ezeket az adatokat összevetettem a szaksajtóban közzétett adatokkal is. Ha a levéltári adatok hiányosak voltak, a közzétett mérlegadatokat használtam fel. így pl. a táblázatban a Hernádvölgyi és az Unió vonatkozásában felhasználtam a Rima affiliált vállalatainak a MKP-ben (1917. X. 10. VII. évf. 19. sz.) és a BKL-ben (1917. IV. 16. 6. sz. L. évf. 1. k„ és az 1917. X. 15. L. évf. 2. k. 20. sz.) közzétett mérlegadatait is. 48 OL. RMSV Rt. Ig. ül. jkve. 1917. IX. 27. 3. es. 1. sz. Z. 368. 49 Bíró Pált a Rimamurányi vezérigazgatójává választották. - Magyar Gyáripar, 1917. okt. 15. 50 Smolka János : Az átmeneti gazdálkodás problémái. — Magyar Kereskedelem és Pénzügy, 1917. ápr. 25. — Ld. továbbá: Magyar Ipar, 1917. jan. 22., márc. 4., máj. 9., 16., 20.
