Századok – 1974
Tanulmányok - Kristó Gyula: Legitimitás és idoneitás (Adalékok Árpád-kori eszmetörténetünkhöz) 585/III
608 KRISTÓ GYULAI jegyezhették. A 91. fejezetnek a koronázásra vonatkozó, imént citált szövegrészét Domanovszky Sándor úgy interpretálta, hogy Béla felháborodása nem Salamon megkoronázása miatt történt, hanem azért, mert a hercegnek tudomására jutott, hogy hercegsége a gyermek királynak alá lesz rendelve.10 8 Milyen jogcímen vetették el Salamon 1057. évi megkoronázásának jogosságát? Nyilván nem ezt a célt (hanem András befeketítését) szolgálta András hitszegésének, a trónutódlás kérdésében elfoglalt álláspontja megváltoztatásának leírása. Világos: Salamon felkenése jogosságának kétségbe vonása, Béla felháborodása Salamon <7?/erme&-királyságával van kapcsolatban. A krónika a 91. fejezetben két ízben is kiemeli, hogy Salamon gyermek (puerulus, infantulus). Vagyis Salamon gyermeksége miatt volt — a krónikás szerint — alkalmatlan a trónra. Lehetetlen nem gondolni arra, hogy II. András előtt is egy gyermekkirály, III. László uralkodott. Nem érdektelen megjegyezni, hogy — Szentpétery Imre szerint — II. András 1223 óta Imre halálától, 1204 szeptemberétől számítja uralkodási éveit,109 azaz nem ismeri el a gyermek László uralkodását. II. Andrásnak azonban már 1218.11 0 és 1221. évi okleveleiben11 1 is találkozunk olyan keltezéssel, amely negligálja III. László országlását. Úgy véljük, a feltett, XIII. század elején működött krónikás — akinek létét nem áll itt módunkban bizonyítani — ama állásfoglalásában, hogy nem ismerte el a gyermek Salamon megkoronázásának jogosságát, II. Andrásnak III. László országlására vonatkozó ítélete is szerepet kaphatott. A XIII. század elején tehát a testi idoneitás, a szellemi fejletlenség alapján elvetették Salamon trón jogosultságát — nem függetlenül a véleményt megformáló kor problematikájától, de ezzel a lépéssel egyszersmind Béla jogos uralkodása elől is elhárították az akadályokat. Béla országlása jogosságának illusztrálását szolgálta egy újabb másodlagos beállítás. Az Altaichi Évkönyv arról tudósít bennünket, hogy a császár és Salamon még Béla életében támadt Magyarország ellen.11 2 A ma olvasható 96. krónikafejezetben azt találjuk, hogy Béla félholtan ,,az ország kényszerhelyzete miatt" a Kynisua pataknál tartózkodott. Úgy véljük, az originális szöveg Béla itteni tartózkodási helyét a német császár és Salamon király Béla elleni támadásával hozhatta kapcsolatba. A mai szöveg ennek a feltett eredeti textusnak csak csonkját őrzi. Az újabb elrendezést világosan mutatja a 97. krónikafejezet eleje. A tényekkel ellentétben itt ugyanis az áll, hogy Salamon csak Béla halála után lépett fel, és kérte meg a német császárt, hogy „számára Magyarországot szerezze vissza". Sem az eredeti, sem a módosított passzus keletkezési idejét nem tudjuk meghatározni, csak relatív kronológiát adhatunk. Az originális szöveget törölték, a másodlagos textus fentmaradt, tehát az a beállítás, hogy Salamon még Béla életében támadt Magyarországra, megelőzte azt a felfogást — voltaképpen történethamisítást —, hogy Salamon nem Béla ellen, hanem csak Béla véletlen halála után jött be az országba. Vagyis: az újabb elrendezés szerint cselekedetével maga Salamon ismerte el Béla jogát a trónhoz. Feltétlenül hatásos fogás ez, mint láttuk, a legitim szemléletű Álmos-ági gesta Géza és László szájával ismerteti el saját uralmuk törvénytelenségét, itt pedig a szerző úgy formálta az ese-108 Domanovszky Sándor: Századok, 1929-1930. 50. 109 Szentpétery Imre: Oklevéltani naptár. Bp. 1912. 28. 110 Reg. Arp. I. 349., 360. sz. 111 Uo. 365., 366. sz. 112 Oefele: i. m. 63.
