Századok – 1974
Tanulmányok - Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban 3/I
A SZÁZADFORDULÓI KONZERVATIVIZMUS С .Г VONÁSAI 69 csoportoknál, majd mindezek politikai utóéletében.12 7 Összegezve megállapíthatjuk: 1901/02-ben a jobboldali radikalizmust hordozó politikai erők legtudatosabb csoportjai eljutottak a modern radikális mozgalmak legkezdetlegesebb szintjére: a politikai szektaképződés stádiumába. A kialakuló magyar jobboldali radikalizmus társadalmi és politikai hordozójának tehát a honorácior dzsentri rétegek mozgalmait tekintjük. Ez a réteg elsajátította és saját törekvései hozzáadásával felerősítette mindazokat a politikai törekvéseket, melyeket az újkonzervatív áramlat magában foglalt. A deklasszált nemesi birtokosság politikai tradícióját elsajátító, saját specifikus rétegigényeit ezzel a tradícióval legitimáló hivatalnok és értelmiségi réteg a polgári mentalitású rétegek s azok politikai mozgalmai ellen megnyilatkozó resszentiment legirritáltabb terjesztői. Így válnak az újkonzervatív ideológia radikalizálóivá. Mindehhez hozzájön a saját konkurrencia érdek: a dzsentroid értelmiségi s hivatalnok elem ellentéte és kenyérharca a polgári értelmiségi s magánhivatalnok elemmel, mely szintén nagy mértékben fokozza resszentimenttel való telítettségüket. A radikalizálódás irányába befolyásolja politikai tevékenységüket maga a politikai munkamegosztásban játszott szerepük is. Mint az újkonzervatív politikai mozgalom része ők közvetlen kivitelezői a demagóg konzervatív reformpolitikának, szervezői a konzervatív pressure groupoknak és érdekképviseleti mozgalmaknak, ők állanak a századforduló után a polgári radikális mozgalom elleni harc frontvonalában. Mint egy konzervatív berendezkedésű és autoritativ politikát folytató nemzetiségi állam államigazgatási apparátusának jellegadó tényezői ők hajtják végre a konzervatív társadalmi és nemzetiségi politika néptömegeket közvetlenül érintő intézkedéseit. Ennek a politikai, adminisztratív szervező tevékenységnek fokozódó intenziválása ad lehetőséget saját szerepük olyan mérvű megnövelésére, hogy ezáltal saját politikai és társadalmi törekvéseik is érvényre jussanak. Az újkonzervatív politika végrehajtásának felfokozása, radikalizálása, valamint az állandó törekvés arra, hogy az újkonzervatív módszereket bevigyék a mérsékelt-statikus konzervatív elvek szerint működő államapparátus tevékenységébe szervezik a dzsentroid honorácior réteget fokozatosan ,,mérleg nyelvévé", érdekegyeztető és közvetítő faktorrá a két fő uralkodó osztály között. Ily módon preformálódik már a háború éveiben a majdani ellenforradalom politikai tábora, ily módon fejlődnek ki azok a jobboldali radikális etatista politikai tendenciák, melyek a két háború között beletorkollanak a jobboldali állammonopolista politika különböző tendenciáiba. Végezetül megkíséreljük összegezni a magyar jobboldali radikalizmus századfordulón kialakult illetve kialakulóban levő csiraformájának ideológiai koncepcióját. A magyar jobboldali radikalizmus protoformáinak vizsgálatát elsősorban a legkifejlettebb, a koncepció körvonalait összefoglalóan tartalmazó idézett Petrassevich-könyv alapján végezzük. Hozzávesszük, mint ugyancsak összefoglalónak tekinthető programírásokat az egyetemi kereszt-mozgalom elvi röpiratait.12 8 A jobboldali radikalizmus az újkonzervatív eszmei koncepcióból nőtt ki, 127 Az ún. „kereszt-mozgalmat" jelen tanulmány szerzője utalt önálló tanulmányában feldolgozta, ezért itt külön nem tér ki elemzésére. 128 Nagy József : Magyar keresztény ifjúság. Bp. 1902; Nemzeti ideál. Bp. 1901; Szemere Miklós és a magyar ifjúság. Szerk. Kováts Lajos. Bp. 1901. — Hozzá vehetőek még a keresztakció koriefeusainak az 1901 májusi Selmecbányái diákkongresszuson mondott felszólalásai. Szöveget ld. Diákkongresszusi Lapok, 1901 máj. 24—30.
