Századok – 1974
Tanulmányok - Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban 3/I
56 SZABÓ MIKLÓS vatív fronton belül, miért nem került sor a századfordulón különálló antiszemita párt alakítására, mint a nyolcvanas években. A magyarázat részben abban lelhető fel, hogy az Istóczy-párt alakulása idején rövid időre az a sajátos helyzet következett be, hogy az antiszemita irányzat vált minden szociális ellenzékiség gyűjtőhelyévé.11 8 Ez a helyzet a századfordulóra gyökeresen megváltozott. A marxista munkásmozgalom és az általa befolyásolt agrárproletár mozgalmak szilárd baloldali keretet adnak a proletár rétegek megmozdulásai számára, sőt a kispolgárság elégedetlensége részére is baloldali alternatívát nyújtanak. Az 1883-as antiszemita zavargások zalai, somogyi és alföldi szegényparaszti bázisa 1901 körül már megközelíthetetlen az antiszemita fertőzésű politikai törekvések számára. Az pedig, hogy a budapesti gyári munkásság szervezett erőként antiszemita tüntetéseken vegyen részt, mint egykor az újpesti Linzer-gyár munkásai, a századfordulón már elképzelhetetlen. A könvnyen mozgósítható radikális tömegek hiánya lassítja az önálló szervezet kialakításának folyamatát. Másik lényeges ok: az Istóczy-párt keretet jelentett széles tömegelégedetlenség politikai formába öntésére egyik oldalon, másrészt ugyanakkor az uralkodó osztályok zömében elszigetelt maradt. A századfordulón viszont már az uralkodó osztályok széles csoportjait infiltrálja a latens antiszemitizmus. A nyolcvanas években a Simonyi Iván, Széli György, Szalay Imre, Békássy antiszemita csoportot kizárták a függetlenségi pártból; a századfordulón Bartha Miklós szélsőséges antiszemita nézetei semmi nehézséget nem jelentettek neki pártján belüli tevékenysége számára. Az antiszemita velleítások erős szétszórtsága a felső- és középrétegek köreiben szintén gátolta a politikai differenciálódást. Legfőbb akadály azonban az volt, hogy a Néppárt antiszemita agitáció ja messzemenően helyettesített egy Istóczyéhoz hasonló önálló antiszemita pártot s be tudta tölteni az „űrt", melyet annak szétesése maga után hagyott. Az iij konzervatív tábor „osztagai" közül a Néppárt körében élt elevenen s nem csupán latens hangulatokban az antiszemitizmus. Ez természetesen nagy részében egyszerű vallásfelekezeti ellenszenv és az egyházjogi harcok hangulati visszahatása volt, de kezdettől hatékony eszköz volt a papi agitátorok számára a parasztság szociális elégedetlenségének politikai kiaknázására.110 A párt tudatosan vállalta az egykori Istóczy-mozgalom politikai örökségét. így tekintette működését a kortárs liberális ellenfél12 0 , így említi a magyar antiszemitizmus német .náci történetírója is.12 1 A Néppártban 118 ,,. . . tengődő ipar és kereskedés, elszegényülő földművelő osztály, szaporodó proletariátus, szocializmus és munkáskérdés, melyek nálunk ... az antiszemitizmus gyűjtő név alatt találkoznak." Tóth Gáspár: A magyar konzervativizmus programja. Bp. 1884. 63-64. 119 Illusztrációként idézzük Paska István nagybélicsi plébános Kaas Ivorhoz írt, 1909. jan. 28-i levelének egy passzusát: „Felvidéken a Kath. Népszövetség igen jó eszköznek bevált arra, hogy vele a pánszlávizmus és a judaizmus ellen védekezzünk . . . Most amikor a pánszlávoktól és az ő társaiktól a szociáldemokratáktól nem kell félni, most a zsidóságtól akarom híveimet emancipálni. Ősszel nyélbe ütöttem egy keresztény mészárszéket és az oly jól sikerült, hogy még Zsámbokrétról is itt vásárolnak húst. Vasárnap, jan. 31-én össze fogom hívni a népszövetség tagjait, hogy egy keresztény boltot létesítsünk, illetve a zsidókat teljesen feleslegessé tegyük." OL. Kaas Ivor iratai. P 336. 3. doboz. 120 „A néppárt, mely kezdetben a német centrum hagyományai iránt indult, tehát ultramontán volt, anélkül, hogy támadó antiszemitizmust propagált volna, ma tisztára antiszemita párt." Vázsonyi Vilmos: Alma Mater. Pesti Hírlap, 1900. szept. 15. Beszédei és írásai. Bp. 1928. 2. köt. 94. 121 Klaus Schickert: Die Judenfrage in Ungarn. 2. Aufl. Essen, 1943. 184. \
