Századok – 1974

Folyóiratszemle - Kizilov Ju. A.: A földrajzi tényező szerepe Oroszország középkori történetében 544/II

556 FOLYŐIKATSZEMLE Mik voltak a Gtl fő jellemzői ? 1. Mindenekelőtt szoros összefonódása a közgazdasági elmélettel. A gazdaságtörténet megalapítói, az egy Unwin kivételével, pályájuk során mindannyian tanítottak közgazdaságtant, vagy vezettek közgazdasági tanszékeket. Szakkörökben elismerték őket mint közgazdászokat is. Ennél fogva lényegesen befolyásolták a közgazdasági elmélet és elemzési módszerek fejlődését is. Másrészt éppen ezért nem vetették el az elméletet történeti munkásságukban sem. Angliában is volt valamiféle methodensrteit, persze nem olyan éles mint Németországban. A történészek hangsúlyozták az elmélet történelmi relativitását, és a történeti elemzést mintegy az elmélet próbakövének minősítették. Az Gt2 azonban lemondott erről a kontrolláló szerepről ós teljesen befelé fordult. A húszas évektől kezdve a történészek és a közgazdászok már el sem olvasták egymás munkáit. Az utolsó módszertani csata 1922-ben volt, amikor Clapham megtámadta az elmélet történetileg „üres "fogalomalkotását. 2. A Gtl-et a politikai érdeklődés jellemezte. A korai gazdaságtörténészek nem húzódtak vissza akadémiai köreikbe, hanem részt vállaltak a kor nagy politikai és gazdaságpolitikai csatározásaiban. Felelősséget éreztek a kor problémáinak megoldásaiért. A német Verein Jür Sozialpolitik-hoz hasonló szervezet nem jött létre Angliában, de a Verein hatott az angol történészek gondolkozásmódjára is. Ez a hatás a század elején csökkent. A Gt2-ben pedig már nem találunk politikai motivációkat, illetve a politikai vitákat csak szigorúan történelmi aspektusukban építették be munkáikba. Az egyetlen politikai tendencia a Gt2-ben a marxizmussal folytatott vita volt. 3. A Gtl-et a hosszú-távú gazdasági folyamatok megmagyarázására való törekvés jellemezte. Másszóval elsősorban a gazdasági fejlődés általános törvényszerűségeit próbálták felkutatni. Kétségtelenül hatottak rájuk a német stádium-elméletek, de ez egyben a dinamikus elemek felé is irányította figyelmüket. A Gtl egyik központi témája volt a kapitalista gazdasági rendszer kialakulása a korábbi primitív gazdasági rendszerekből. A Gt2 ezzel szemben döntően a rövid távú gazdasági folyamatok történeti elemzésére fordította a figyelmet, és a gazdaság egyes szektorait külön-külön vetette elemzés alá. Meg sem próbálkoztak átfogó gazdaságtörténeti szintézisek megalkotásával. 4. A Gtl a gazdaságot nem választotta le a társadalom többi intézményeiről. A gazdaságtörténetet társadalomtörténetnek tekintették. Ezért az intézmények és ezek között is mindenekelőtt a jog fejlődését is a gazdaságtörténet központi témái közé sorolták. Ezzel szemben a Gt2 egyoldalúan a szorosan vett gazdasági szektort tekintette csak kutatása tárgyának. Ezen belül is az egyes szektorok külön tanulmányozását szorgalmazva egy implicit ceteris paribus módszert alkalmazott az összefüggések megállapítására. Ezért a fejlődésnek csak igen leegyszerűsített, a whig történetírásra jellemző koncepciójával tudtak csak lényegében dolgozni. Ennek következtében a társadalom belső szerkezetének viszonyai eltűntek a történeti munkákból, és minden gazdaságon kívüli tényezőt deus ex machinàként kezeltek. 6. A Gtl hangsúlyozta a komparatív elemzések szükségességét. Nagy hatást gyakorolt rájuk Savigny komparatív jogtörténeti iskolája. Az intézmények történetében alapvetőnek tartották a komparatív megközelítést. Ehhez képest a Gt2 iskolásnak tűnik, látóköre beszűkült. Jellemző erre, hogy egészen a Gt3 beköszöntéig alig folytattak komparatív vizsgálatokat az ipari forradalom kutatásában. 6. A Gtl intenzíven foglalkozott a gazdasági cselekvés jogi és más intézményes kereteinek kutatásával, beleértve ebbe az érzelmek, a szokások, a hagyományok gazdasági vonatkozásainak kutatását. Fontosnak tartották a tulajdon problémáját. Tisztán látták a tulajdon, a politika és a gazdaság kölcsönös összefüggéseit. (The Journal of Economic History, 1973. 1. szám 28—40. I.) H. Ju. A. Kizilov: A földrajzi tényező szerepe Oroszország középkori történetében Az ún. kelet-európai síkság benépesedésének, földművelés alá vonásának és a korai szláv államalakulatok létrejöttének története a maga teljességében csak a társadalmi folyamatokat befolyásoló természeti-földrajzi környezet figyelembe vételével tárható fel. Ezen a tájon nem magas hegyek vagy tengerek szabtak határt a különböző embercsoportok illetve politikai egységek terjeszkedésének, hanem a szigorú éghajlat, a nagy kiterjedésű erdők és a mocsarak. E természeti-földrajzi tényezők társadalmi létet befolyásoló szerepéről már a XII—XIV. századi krónikák is írtak, majd a XV—XVII. századi források