Századok – 1974

Történeti irodalom - Ovszjanij I. D.: A második világháború előkészítésének titkai (Ism. Pritz Pál) 523/II

TÖRTÉNETI IRODALOM 523 római katolikus, görög katolikus, görög keleti, izraelita, evangélikus egyházi anyakönyvi másodpéldányai, valamint az állami anyakönyvek másodpéldányai, kerületenkénti ill. kirendeltségi felsorolásokban. Ezt a kiadványt is bibliográfiai tájékoztatóval, hely-, név- és tárgymutatóval látták el. A tartalomjegyzéket a kötet elejére tették, s ez a segédlet használhatóságát megkönnyíti. A szerkesztő tisztában van azzal, hogy ezzel a kiadvánnyal még nem történt meg valamennyi olyan kapitalizmus kori fond ismertetése, amelyek a jelenlegi Hajdú-Biharmegyére vonatkozólag tartalmaznak bőséges adatokat. Ehhez a szaklevéltárakban, archívumokban ós a tudományos intézményekben őrzött levéltári anyagokat is, hasonló módon fel kell tárni és közreadni. A kötet kiadását hasznos vállalkozásnak tartjuk. A történeti kutatókon kívül a vidéki levéltárosok is haszonnal forgatják, mert saját irataik rendezéséhez analóg példákat találnak, amelyeket hasznosítani lehet. FARKAS GÁBOR I. D. OVSZJANIJ: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK TITKAI (Budapest, Kossuth Könyvkiadó. 1973. 427 1.) A legújabbkori egyetemes történelem iránt érdeklődő szélesebb magyar közönség számára jelentetett meg újabb munkát politikai könyvkiadónk. A könyv témája a baljóslatú 1933-as esztendővel, a német Birodalmi Gyűlés épülete felgyújtásának felelevenítésével veszi kezdetét, a zárósorok pedig az angol és francia hadüzenetet és így a második világháború kirobbanását beszélik el. Az események, ennek a történetnek a láncszemei, természetesen nagyon is ismertek: megélt élménye még sokaknak, a fiatalabb generációk pedig iskolai tanulmányaikon túl tudományos és népszerűsítő munkák könyvtárnyi irodalmában tallózva ismerhetik meg közelebbről e vészterhes esztendőket. A szerző számos olyan (különböző típusú) forrást használ fel, amelyek megismerésére az utóbbi években nyílott lehetőség. így — főképpen ezek kútfők beszéltetésével — szemléletesen és újabb összefüggéseket felvillantva ábrázolja az ismert tényekhez vezető utat. A munka legfigyelemreméltóbb eredményét abban látjuk, hogy a szerző számos adalék révén igen érdekesen rajzolja meg Hitler hallatlanul kalandor (természetesen a németországi fasizmus természetével dialektikusan kapcsolatos) külpolitikáját. És míg jogos indulattal, gyakran kemény szavakkal mutatja be a nyugati hatalmak megbékéltetési politikáját, amely — az ismert cél érdekében — a rettegés birodalmának bátorítást nyújtott, teret engedett, közben egyértelműen jelzi: a náci politika kalandorsága odáig terjedt, Hitler oly mértékben bízott blöfföléseinek eredményében, hogy hovatovább a számára számottevő eredményeket hozó kompromisszumokat nem is tekintette igazából sikernek. így például a Führer — objektíve bármennyire is nagy sikere volt — nem akart Münchent, nem akart néprajzi elven nyugvó megállapodást. Égyet akart. Csehszlovákia teljes felszámolását. „Derült égből villámcsapás !" — kiáltott fel Hitler 1938. szeptember 14-én, amikor megkapta az angol miniszterelnök ismeretes táviratát. „Ez az alak elrontotta a prágai bevonulásomat !" — mondotta később szűk körben Chamberlain-re utalva (225. ill. 295. 1.). Másfelől Ovszjanij a müncheni diktátum előtörténetét kutatva elmondja, hogy az angol politika legfőbb intézői ekkor már készek voltak akár Csehszlovákia teljes feláldozására is. München azonban nem ezt hozta, és a szerző az említett törekvés illetve készség bemutatása közben megfeledkezik arról, hogy az események ilyen alakulásának legfőbb összetevőit felfejtse. Megemlítendőnek tartjuk, hogy a szerző a nyugati hatalmak politikájának jellemzése kapcsán nemcsak azt mutatja be, hogy ennek a politikának a fő törekvése a német agresszió keletre terelése volt, de több korabeli nézet idézése révén a szokásosnál hangsúlyosabban azt is jelzi, ennek az igyekezetnek egy másik — és ugyancsak igen lényeges — összetevője az volt, hogy így lehet elkerülni a németekkel való összecsapást, mert ha az bekövetkeznék, akkor a bolsevizmus a kontinens egyik végétől a másikig diadalmaskodik.