Századok – 1974
Tanulmányok - Szabó Miklós: Új vonások a századfordulói magyar konzervatív politikai gondolkodásban 3/I
52 SZABÓ MIKLÓS rá ez a tábor, hogy a Ruténföld parasztságának „megszervezése" modellje lehet az egész magyar társadalom megszervezésének. Betörést jelentett az állami gazdaságpolitika terrénumára is; a hegyvidéki akcióval tette meg az első lépést az állam az újkonzervatív szociálpolitikai módszerek államigazgatási alkalmazására. Egyben fontos tanulság volt az agrárius tábor számára az is, hogy a hegyvidéki akció demonstrálta: ilyen jellegű programokat átfogó mértékben csak az államapparátus közvetítésével lehet végrehajtani. Ez akció természetszerűleg a hivatalnok dzsentri ügye volt elsősorban. Maga Egan jellegzetes hivatalnok agrárszakember, pályája kezdetén jószágigazgató Magyarországon és külföldön jelentős birtokokon, 1883-tól 1890-ig pedig a Földművelési Minisztérium tisztviselőjeként a tejgazdaság országos felügyelője, a hivatalnok dzsentri tipikus képviselője. Politikai nézeteiben, szenvedélyes antiszemitizmusában is jellegzetes reprezentánsa a honorácior dzsentrinek, kormánybiztosi műdökésében pedig az agrárius gazdasági organizátor megtestesítője. Ez az organitázor típus jelentkezik működésében, amikor szövetkezeti boltjait a szükségletekhez képest képtelen méretű áruválasztékkal látja el.11 3 A monstre áruválaszték jól mutatja, hogy a kormánybiztost nem üzleti szempontok vezették s alig törődött azzal, hogy szövetkezeti boltjai rentábilisak legyenek. Ez nem csupán a gazdasági tevékenység alárendelését mutatta a politikai célnak, jelen esetben a zsidó szatócsok kiszorításának; a gigantomániába hajló nagyvonalúság mögött megmutatkozott, hogy a bürokratikus gazdasági szervező magatartása nem profitra, hanem effektivitásra orientált. Gazdasági tevékenységében nem az vezérli, hogy a rendelkezésére álló eszközökből (tőkéből) a lehetséges legmagasabb profitot hozza ki, hanem bizonyos szakmai ethosz, mely az eszközökből és munkaerőből ki óhajtja hozni a bennük rejlő technikai lehetőségeket, a technikailag lehetséges legmagasabb hatékonyságot illetve teljesítményt, függetlenül attól, hogy ez kifizetődik-e az adott esetben. Az Egán-vezette akció nagyban hozzájárult az újkonzervatív reformpolitika, elsősorban a hivatalnok dzsentri törekvéseket megfogalmazó etatista koncepciójának terjedéséhez, mind magán az agrárius irányzaton belül, mind pedig az államhivatalnok s értelmiségi körökben. Az agrárius mozgalom egyes vezetői is úgy vélik, hogy az agrárizmus hatalmas fegyvertényének tekintett hegyvidéki akció aggályosan megnövelte az állami beavatkozás súlyát az újkonzervatív reformpolitikában.114 Maga Károlyi Sándor idézett levelében a dilemmából úgy próbált kijutni, hogy a fejletlen nemzetiségi vidékek fejlesztésére elfogadta az „államszocialista" módszerek jogosultságát.11 5 113 „A szövetkezeti boltokban nagyon sokféle árút árultak. Nevezetesen úri ruhaneműeket, képes levelezőlapokat, gigerli öveket, srófos írónokat, selyem kendőket, finom asztali borokat, porcellán- és üvegedényeket, sétapálcákat stb., szóval norinbergi és rövidárukat, divatcikkeket, fehérneműeket és rőfösárút, csecsebecséket, amellett minden néven nevezendő háztartási, gazdasági és élelmi cikkeket. Hivatalosan konstatálva lett, hogy összesen 320-féle cikk hozatott forgalomba." Páris Frigyes: Tájékoztató a ruthén akciónál való működésem felől. Bp. 1904. 27. 114 ,,A mezőgazdasági érdekképviselet törvényes szervezését hosszú idők óta hiába várjuk; gazdasági egyesületeink itt állanak sovány anyagi eszközökre és kevés érdeklődésre támaszkodva. Közben az állam karja egyre messzebb nyúlik; új és újabb hivatalos szervezetek keletkeznek; amelyek mindinkább több érdeket kötnek le és szélesbítik az állami mindenhatóságot. Csupán a hegyvidéki segítőmozgalmak az ország negyedrészét bürokratizálták." Buday Barna: I. m. 14. 115 Darányi Ignáchoz írt 1905. dec. 21-i levele. I. h.
