Századok – 1974

Történeti irodalom - Bibliografia istorica a Romaniei II. Secolul XIX. Tom I. (Ism. Bogyirka Emil) 506/II

TÖRTÉNETI IRODALOM 507 történetére vonatkozó anyagot ölel fel, az előbbi egy egész évszázadnyi anyagot. A fenn már említett két anyaggyűjtési módszer, illetve feldolgozás némi különbségéből ered az, hogy az I. Tóth Zoltán irányításával készült bibliográfia aránylag több folyóiratcikket közöl, a román bibliográfia inkább válogat. Ez utóbbi kötet véleményünk szerint áttekinthetőbb, szellősebb, elsősorban tagoltabb nyomdai betűszedése miatt (a szerzők nevét vastagabb betűk jelzik). Ezt jól mutatja a tótelek száma, illetve az oldalak száma közötti arány is. A román bibliográfia e kötete 9586 tételt szerepeltet 500 oldalon, míg a magyar bibliográfia jóval több mint feleannyi (5654) közel azonos terjedelmű tételt szerepeltet alig negyedannyi oldalon (118). A román történeti bibliográfia első fejezete általános bibliográfiai anyagokat tartalmaz. A kiadók, könyvtárak, könyvesboltok katalógusait, helységek szerint és azon belül időrendi sorrendben. E fejezet a legfontosabb enciklopédiák, általános szótárak közlésével zárul. A második fejezet általános forrásokat közöl. Ezen belül a forráskiadásokra vonatkozó tanulmányokat, forrásmutatókat, dokumentumgyűjteményeket, forráskiadványokat és ezekre vonatkozó anyagokat, továbbá törvénygyűjteményeket. A harmadik fejezetben Románia történetét több-kevesebb részletességgel ismertető egyetemes történeti munkákat, a XIX. századra vonatkozó írásokat, az országok nemzeti történetét összefoglaló írásokat tartalmaz. Ebben a fejezetben szerepeltetik a kötet összeállítói a Románia XIX. századi általános leírására vonatkozó, többnyire német és francia nyelvű összefoglaló munkákat. Itt kaptak helyet azok az egyetemes történeti, XIX. századot tárgyaló általános történeti, a Kelettel és a balkáni államokkal foglalkozó munkák, amelyekben Románia történetéről is szó van. Hely hiányában, minden kiemelés nélkül, a következőket említjük meg: Maurice Block: L'Europe politique et sociale . . . Paris. 1892. Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet. . . I—XII. Budapesten. 1879 — 1904, Hyppolyte Desprez: Les peuples de l'Autriche et de la Turquie. Histoire contemporaine des Illyriens, des Magyars, des Roumains et des Polonais. I—II. Paris. 1850. Dr. Balanyi György: A Balkán probléma fejlődése a párizsi kongresszustól a világháború kitöréséig. 1856 —1914. Bp. 1920. N. Iorga: Histoire des Etats balcaniques à l'époque moderne. Bucarest 1914. A magyar történettel 26 munka foglalkozik. A negyedik fejezet útleírásokkal foglalkozik, amelyeket a következők szerint csoportosították a kötet szerkesztői: a XIX. századi utazókról szóló általános munkák, az útleírásokkal kapcsolatos művek. Külön csoportosításban szerepelnek a román utazók leírásai és külön a külföldi utazóké, illetve az ezekről szóló munkák. Az utóbbi 880 tétel felsorolása közel 40 oldalon történik. A külföldi utazók közül a bibliográfia felsorolja Demidov Anatolij orosz herceget, aki 1837 — 40 között egy mérnökökből és természettudósokból álló expecíció élén kőszéntelepeket kutatott és talált Dél-Oroszországban. Az expedíció során átutazott Magyarországon, Moldván és Havasalföldön. A külföldi utazók leírásai között szerepel Dorner József, neves botanikus, Pozsonyban kiadott munkája: a Bánát természetrajzi viszonyairól, Marmont francia tábornagynak Erdélyben tett utazásáról szóló könyve, valamint az angol eredetű Paget János, magyar gazdálkodó és író, Bem egyik szárnysegédjének legjelentősebb munkája (Hungary and Transylvania . . .). A következő rész a földrajzi leírásoké. Ebben a fejezetben bibliográfiákat, általános munkákat, földrajzi szótárokat találunk. Az utóbbiak között említi a kötet Hornyánsky Viktor 1868-ban Pesten kiadott német nyelvű földrajzi lexikonát, Dvorzsák János 1893-as kiadású helységnévtárát és Fényes Elek 1851-es földrajzi szótárát. Külön csoportban szerepelnek a román fejedelemségek, tartományok és megyék földrajzi leírására vonatkozó munkák időrendi sorrendben. A hatodik rész a helytörténeti munkákat tárja a kutató és érdeklődő elé. Ezen belül a felosztás hasonló az előbbi részhez. Kezdődik Havasalföld, Dobrudzsa, Moldva, Bukovina, Erdély történetére vonatkozó általános leírások, források és tanulmányok válogatásával, és folytatódik a megyék, városok, falvak, tanyák történetére vonatkozó munkák felsorolásával. A hetedik rész kartográfiai munkákat tartalmaz. A nyolcadik részben statisztikai jellegű anyagot gyűjtöttek össze a bibliográfia szerzői, amelyből a következő 3 csoportot alakították ki : a) a fejedelemségek, a tartományok és az egyes megyék általános statisztikai adatait ismertető források és tanulmányok, b) az előbbiek népmozgalmára vonatkozó feldolgozások és források, с) a népvándorlásokra, telepítésekre vonatkozó munkák csoportját. Az utolsó három részben a közel húszféle nemzetiségre, a külföldi románokra és a más népekkel való viszonyra vonatkozó forrásokat, tanulmányokat és összefoglaló munkákat találunk.