Századok – 1974

Történeti irodalom - Bibliografia istorica a Romaniei II. Secolul XIX. Tom I. (Ism. Bogyirka Emil) 506/II

506 TÖRTÉNETI IRODALOM 506 háttérbe szorításuknak, a konkurrens csoportok egymás ellen kijátszásának is eszköze. A hivatali és katonai posztok feltöltése alacsonyabb származású elemekkel a feudálisok felső ós középső rétegének kiszélesedését vonta maga után. A szolgálók alsóbb rétege számára a felemelkedés lehetősége csak a XVII. század folyamán zárult le, amikor a kialakult gyakorlat szerint a besorolt nemesség a privilegizált feudálisokat, a hivatalok vezető rétegét és a városi gazdag kereskedőket foglalta magába. Ez a szervezeti forma viszont kollektív tudatával és kollektív földtulajdonával akadályozója volt a katonai és adminisztratív reformoknak. Így került sor 1682-ben a besorolás rendszerének megváltoztatására. Ezt a helyzetet a születési arisztokrácia saját pozíciójának megerősítésére szerette volna felhasználni azzal, hogy a felemelkedett dvorjánokat elismerte egyenrangúként, de a nemesség egészével nem vállalt szolidaritást. A besorolás elemeinek végső felszámolását, a nemesség egységes jogainak elismerését az 1762. évi „adománylevél" jelentette. A mesztnyicsesztvo legendája viszont még a XIX. sz. elején is élt, amely szerint az imperátor despotizmusával szemben az arisztokrácia volt a nemesség érdekeinek védelmezője. A történészek más csoportja viszont a rendigyűlések legendáját állította ezzel szembe, ahol a harmadik rend megjelenésével a burzsoázia előzményei nyertek teret az államvezetésben, ahol a besorolás rendszere csak károsan befolyásolta a fejlődést. A szerző szerint a kérdések megnyugtató tisztázására további kutatások eredményeként kerülhet sor. A könyv utószavában felveti még a kutatásra váró további kérdéseket. Bár ezek a kérdőjelek a feudális orosz történet megoldatlan vagy részben megoldott problémáit érintik, egyetemes történeti vonatkozásban is figyelmet érdemlő a munka többször visszatérő gondolata: a történelmi folyamatok és rész jelenségek kölcsönhatását vizsgálva, a segédtudományok eredményeit felhasználva kell megoldani a felmerülő problémákat. Ezek tisztázásával alakítható ki az orosz társadalom XVI—XVII. századi történetének átfogó képe. Sz. O. Smidt könyve a felvetett problémák elemzésével, a vonatkozó irodalom széleskörű feldolgozásával komoly hozzájárulás ehhez a megalapozáshoz. VARGA ILONA BIBLIOGRÁFIA ISTORICA A ROMANIEI П. SECOLUL XIX. TOM. L (Editura Acadcmiei Republicii Socialiste Romania, 1972) ROMÁNIA TÖRTÉNETI BIBLIOGRÁFIÁJA II. XIX. SZÁZAD. I. KÖT. A kiadvány a bukaresti N. Iorga Történettudományi Intézet, a kolozsvári Történettudományi és az Akadémia Társadalom- és Politikatudományi Intézetének közreműködésével készült. A bibliográfia I. kötete a XIX. és XX. században megjelent és a XIX. századról szóló munkákat tartalmazza, amelyek a mai Romániához tartozó területek és az ott élő népek történetére vonatkoznak. A bevezetőből megtudjuk, hogy az öt kötetre tervezett munka 1948-tól szerepel a N. Iorga intézet munkatervében. Az évek során, mind az összegyűjtött anyag természete, mind a gyűjtés szférája tekintetében sok változáson ment keresztül. A bibliográfia szerkesztésének koncepciója is megváltozott. Az első időszakban, 1948 —1952 között, a bibliográfia anyagát a tizedes rendszer szerint dolgozták fel. Ebben a formában az anyag erősen túllépte egy történeti bibliográfia kereteit még akkor is, ha az alapvető elv a komplexitás volt. A bibliográfia anyaga a XIX. századi és arról szóló teljes román publicisztikai adattár jellegét öltötte. 1955—1960 között a munka újra napirendre került. Ebben az időszakban, egyrészt mind a folyóiratoknál, mind más anyagoknál, a kutatási szféra tovább bővült, másrészt a bemutatás kerete szűkebbé vált. Szinte szórói-szóra ugyanazok a problémák jelentkeztek nálunk is a felszabadulás utáni években, amikor a MTA Történettudományi Intézete munkaközössége hozzálátott a Magyar Történeti Bibliográfia (1825—1907) összeállításához. A magyar történészek viszont úgy döntöttek, hogy bizonyos mértékig túllépik a szokásos történeti bibliográfia műfaji keretét és megközelítik a repertórium jellegét. Mielőtt a fenti román történeti bibliográfia tartalmi ismertetéséhez kezdenénk, úgy gondoljuk, kézenfekvő a két munkát összehasonlítani a szakrendszer szempontjából. A román történeti bibliográfia első kötete szinte azonos szakrendszerrel készült, mint a már említett Magyar Történeti Bibliográfia első kötete. Ez utóbbi azonban csak 42 év