Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607–1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata 436/II
458 А MOE FOltRÁSKI ADÁSI SZABÁLYZATA 5. Név- és tárgymutató A mutatók a kötet (ha több részből áll: a kötetek) egészére kiterjednek, beleértve a jegyzeteket, az országgyűlési követek listáit és az életrajzi jegyzeteket. A mutatók szétválaszthatok, illetve együtt is közölhetők. a) Tárgymutató A tárgyakat részleteire bontjuk, az összetartozó dolgokat egyes gyűjtő fogalmak alatt csoportosítjuk, de a részfogalmakat az ábécé-rendbe utalással fölvesszük. (Ld. a 6. sz. függeléket.) b) Névmutató A nevek mellé eligazító utalást csak az uralkodók esetében teszünk (pl. II. Rudolf német-római császár, magyar király) és akkor, ha azonos neveket kell megkülönböztetni (pl. Kiss János hajdú hadnagy; Kiss János alispán). Minden más esetben az életrajzi jegyzetek, illetve a forrás-szöveg és a hozzáfűzött jegyzetek adnak eligazítást. A fontosabb szereplők tevékenységét a mutatóban bontsuk részeire. (Ld. a 6. sz. függeléket.) Az életrajzokra utaló lapszámokat a nyomtatásban emeljük ki. A levéltári és irodalmi utalásokat nem mutatózzuk, illetve csak olyan esetben, ha az utaláson túlmenő megjegyzést is tartalmaznak. (Pl. nem mutatózzuk: OL Zichy lt. stb.; KATONA XVI. 28.1.; FEKETE, Bp. a törökkorban. 100 1. de mutatózzuk: ,.Amikor a Zichy cs. lt-át a XVIII. században átrendezték" stb.; „Katona egy rossz másolat alapján tévesen azt következtette," stb.; „FEKETE, Bp. a törökkorban. 100 -200. 1. alaposan foglalkozik ezzel a kérdéssel és megállapítja, hogy" stb.) A családnevek írására, az ábécébe való besorolására ld. 7. § II. c) A helynévmutató Minden olyan földrajzi elnevezést, melynek van magyar megfelelője, a magyar névnél mutatózunk. (Ld. 7. § III.) Ha az egykorú és a mai elnevezés közt eltérés van, az előbbi kerül a főhelyre, s a mai névnél csak utalunk (pl. Fáncsika ld. Pásztó; Abaújszántó ld. Szántó stb.). Zárójelben azonban közöljük a korabeli és a későbbi magyar és idegen nyelvű névváltozatokat, az illető hely egykorú és mai közigazgatási hovatartozását (megye, terület), majd a ma nem Magyarországhoz tartozó helyeknél a mai hivatalos nevet és az ország betűjelét. A történelmi Magyarországhoz nem tartozó helyneveknél közöljük az ország nevét, amely országhoz az illető hely akkor tartozott. A történelmi Magyarország helyneveinél tehát az adatok sorrendje így alakul: 1. Egykorú (magyar) név mai helyesírással. Utána kerek zárójelben: 2. a kötetben található magyar nyelvű változatok; 3. a kötetben előforduló nem magyar nyelvű elnevezések, az alábbi sorrendben: latin, német, horvát, szlovák, román stb.; 4. településneveknél — a közismerteket kivéve — az egykorú közigazgatási hovatartozás megjelölése (pl. Torna vm. ; kővári kerület stb.). Ezután a mai Magyarországhoz tartozó helyneveknél: 5. a helynév mai neve és a mai megye; azoknál a helyeknél, amelyek ma nem tartoznak Magyarországhoz: 6. az 1918 előtti utolsó magyar név (1913-as helységnévtár), mai
