Századok – 1974

Elméleti és módszertani kérdések - A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607–1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata 436/II

459 А MOE FOltRÁSKI ADÁSI SZABÁLYZATA hivatalos neve és az ország betűjele. (Pl. Szeged (Zeged, Segedin); Szántó (Zanto, Zala vm. Zalaszántó, Veszprém m.); Péterváralja (Péter Váradgya, Pétervár, Petrovaradinum, Petrowardein; Katonai határőrvidék; Pétervárad; Petrovaradin J.) Az ortográfiai variánsokat kivéve (Szántó—Zanto) a mutatóba felvett minden helynévváltozatot külön is feltüntetünk az ábécé rendben, utalással. A nyomtatott munkák megjelenési helyét, a levéltári jelzetekben előforduló földrajzi neveket a mutatóba nem vesszük fel. (Ld. a 6. sz. függeléket.) 6. Mellékletek jegyzéke A kötetben közölt grafikonok, térképek, facsimilék és más képes mellékletek jegyzéke. (Gyakorlatilag a fentiek címének egymásután történő közlése a lapszám feltüntetésével.) 7. Tartalomjegyzék A bevezető tanulmányt az egyes fejezetek címével együtt vesszük fel. A forrásközlő részt iratonkint kimutatjuk, közölve az irat sorszámát, keltezését, címét és egészen röviden a tárgyát. Olyan esetekben, amikor a kötetben részletesen adjuk az irat (utasítás, előterjesztés) tartalmát, a tartalomjegyzék csak összefoglaló tárgy meg jelölést tartalmazzon (pl. X megye utasítása országgyűlési követének, Y-nak; Z előterjesztése az országgyűlésen megtárgyalandó kérdésekről; Az országgyűlés kiáltványa Európához stb.). 6. § A bevezető tanulmány Az iratközlést minden esetben az egyes országgyűlések (részgyűlések, nádori concursusok) történetét feldolgozó tanulmány előzze meg. A bevezető tanulmány célja az, hogy a közreadott forrásanyag helyes megértését és értékelését lehetővé tegye. Ismertesse tehát az országos hivataloknak az országgyűlést előkészítő működését és szerepét, az országgyűlési tárgyalások mechanizmusát, kísérje végig adat- és dátumszerűen az országgyűlés eseményeit; látókörét terjessze ki az egész országra, a Habsburg Monarchiára, sőt az egyetemes fejlődés egészére, s ismertesse monográfiaszerű alapossággal az adott időben az országgyűlésen rendezésre váró kérdéseket, az ezzel kapcsolatos álláspontokat és megoldási javaslatokat; mutassa be a főbb szereplőket, jellemezze az udvar és a rendek együttműködését vagy ellentétét, a pártok arányát és harcát — azaz mutassa meg, hogy az iratanyag adatai és az országgyűlés hogyan illeszkednek a fejlődés egészébe. Az országgyűlés történetét feltáró tanulmányt egészítse ki a közreadott forrásanyag értékét, esetleges hiányait, közlési módját általánosan ismertető rész. A bevezető tanulmányt lapalji jegyzetek kísérjék, ezek számozása nyomtatott oldalankint újra kezdődik. (Ld. 5. § III. 2.) Maga a tanulmány, ha hosszabb, tagolódjék fejezetekre. A fejezetek kapjanak sorszámot ós rövid