Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607–1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata 436/II
457 А MOE FOltRÁSKI ADÁSI SZABÁLYZATA 2. Életrajzi jegyzetek A kötetben előkerülő fontosabb személyek életrajzi adatait sorolja fel, lexikonszerűen, ábécé rendben. (Azt, hogy mely személyekről készül életrajzi jegyzet, a szerkesztő dönti el.) Közismert személyeknél, olyanoknál, akiknek életrajzi adatai másutt megtalálhatók (akár biográfiában, akár kézikönyvekben, akár а MOE korábbi köteteiben) elég a fontosabb irodalomra való rövidebb utalás, esetleg a tárgyalt időszak eseményeinek felsorolása. Ha azonban az illető személy életrajza másutt csak vázlatosan vagy sehogysem ismert, életrajzi ismertetésünk legyen a lexikonszerúség határain belül részletes és adjuk meg adataink lelőhelyét is, külön feltüntetve, ha valamely kézikönyv hibás adatát javítottuk. Fontos személyeknél, ha az életrajzi adatok az irodalomból nem szedhetők össze, levéltári kutatás kívánatos. Az így nyert minden adatot a jelzetre való hivatkozással közlünk, s a kutatásra vonatkozó esetleges negatív adatot is feltüntetjük. A családnevek írására ld. 7. § II. Az életrajzokban minden olyan esetben közöljük a nemesi előnevet, amikor ez segít a családi összetartozás felismerésében; feltüntetjük a bárói, grófi, hercegi, lovagi stb. címeket is. írásban az előnevet vesszővel elválasztva, a keresztnév után rakjuk és kis kezdőbetűvel írjuk; a grófi stb. cím ezt követi, rövidített alakban (pl. PÁLFFY János, erdődi gr.). Címerleírást csak kivételes esetben adunk, akkor, ha ennek mondanivalónk szempontjából külön jelentősége van. Az asszonyokat a XVII. században általában leánynevükön, a XVIII. században inkább férjük nevénél iktatjuk (XYné -f leánynév) be; de akár asszonynevükön, akár leánynevükön történik az ábécébe iktatás, a mutatóban minden névváltozatnál utalást kell elhelyezni. Az ábécé rend kialakításánál az a-á, e-é, ö-ő, ü-ű azonos betűnek számít. A csak helyesírásban eltérő, ejtésben azonos nevek (Kováts—Kovács —Kovách, Kiss —Kis, Andrássy—Andrási) mind a mai ortográfiának legmegfelelőbb változat alá kerülnek (a keresztnevek ábécé rendjében), a változatok ábécé szerinti besorolási helyén utalással. (Pl. Kováts ld. Kovács stb.) Minden itt el nem mondott részletre ld. a 3. sz. függeléket. 3. Rövidítések jegyzéke Külön-külön csoportban, ezen belül a rövidítések ábécé rendjében közöljük 1. az iratok irattani meghatározásában, 2. a jelzetekben, 3. a levéltárak és könyvtárak nevében és állagaik címében, 4. a szövegek közlésében alkalmazott rövidítéseket. (Ld. a 3. sz. függeléket.) 4. Nyomtatott források és irodalom A felhasznált munkák könyvészeti adatait műfajra, tárgyra és nyelvre való tekintet nélkül egy ábécé rendben közöljük (azért, hogy a jegyzetbeli rövidített hivatkozásoknak könnyebb legyen utánanézni). A jegyzetekben betűjellel rövidített munkák az ábécé rendbe is a betűjel (nem a szerző neve, vagy a mű címe) alapján kerülnek. (Pl. EOE = Erdélyi Országgyűlési Emlékek stb.) (Ld. a 7. § 1. és a 4. sz. függeléket.)
