Századok – 1974

Elméleti és módszertani kérdések - A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607–1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata 436/II

466 А MOE FOItltiSKIAB-ÍSI SZABÁLYZATA 3. Hasonmások Indokolt esetben, vitás, vagy jellegzetes, valamilyen szempontból különösen fontos iratokat részben vagy (kisebb terjedelem esetén) egészben hasonmásban is mellékelhetünk. A hasonmás bizonyítékul szolgálhat a szerkesztő bizonyos megállapításaihoz (hamisítások, utólagos betoldások, a szerzőség eldöntése stb. esetében), másrészt illusztrálhatja az általa elmondottakat (a kancelláriai írásbeli gyakorlat formái; az egykorú helyesírás; X kéziratának bemutatása stb.). A hasonmás felirata tartalmazza a sorszámot és az irat címét (pl. 1. Az uralkodói előterjesztés 1. oldala; 2. X levele Z-hez, 1618. január 20., Záhony), majd alatta zárójelben — a nyomtatásban kisebb, dőlt betűkkel — az irat cm-ben megadott méretét (pl. 22 X 40 cm), továbbá közölt iratok esetében a közlés lapszámára való utalást, nem közölteknél a levéltári jelzetet. 4. Képek » Bizonyos helyzetek, jelenségek és emberek jobb érzékeltetésére illusztrációként egykorú képeket (metszetek, festmények stb.) is közlünk, elsősorban az országgyűléssel kapcsolatban fontos személyekről, helyekről vagy jelenetekről. A kép felirata — a 3. sz. alattival közös rendbe tartozó sorszám után — közölje a kép tárgyát, majd készítője nevét és elkészülte idejét, továbbá azt, hogy a kép hol található. (Pl. 1. X Y arcképe. Z metszete 1696-ból, Közli az Europäische Fama X. évf. 4. 1.; 2. Szepesvár. Y olajfestménye 1720-ból. Szépművészeti Múzeum. Budapest. 3. A pozsonyi országgyűlés megnyitása 1742-ben. X egykorú akvarell je. A Z család tulajdonában. Sopron stb.). V. A MUTATÓK A mutatók kötetenkint, illetve, ha egy országgyűlés több kötetre terjed, országgyűlésenkint készítendők. 1. Az országgyűlésen résztvevők jegyzéke Országgyűlésenkint, ezen belül táblánkint felsoroljuk a résztvevőket. A felső táblánál külön csoportosítjuk (ábécé rendben) az egyházi és világi főrendeket. Az alsó táblánál ugyancsak külön-külön rendben soroljuk fel a megyék, a városok, a káptalanok és a szerzetes rendek, valamint a távollevő főrendek és az özvegy főrendű asszonyok követeit. Ha valamely törvényhatóságról bizonyítható vagy valószínűsíthető, hogy követe részt vett az országgyűlésen, az illető megye vagy város nevét akkor is felírjuk, ha követét (követeit) nem tudjuk megnevezni. Azt, ha valaki csak az országgyűlés egy részén vett részt (visszahívták, felváltották, megbetegedett, betegség vagy más ok miatt később érkezett, meghalt stb.), neve mellett zárójelben megemlítjük. Mivel ez a lista csak a szöveg utalásaiban való eligazodás megkönnyítését szolgálja, nem jegyzeteljük. (A bizonyító anyagot az életrajzi jegyzetekben közöljük. Ld. 2. pont. A nevek írásmódjára vonatkozó utasításokat ld. 7. § II.)