Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607–1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata 436/II
453 А MOE FOltRÁSKI ADÁSI SZABÁLYZATA 6. Könyvészeti utalások Itt jelezzük, ha a közölt irattal a tudományos irodalom már érdemlegesen és behatóan foglalkozott. (A könyvészeti rövidítésekre ld. az 5. § V. 4. és a 4. sz. függeléket.) Nyomtatásban a 4. ponttal azonos betűből szedendő. Előtte csupa nagybetűs, bekezdés nélküli eligazító szó: IRODALMA: 7. Az irat tartalma A közölt irat rövid tartalmi ismertetése (regeszta). Célja nem az, hogy feleslegessé tegye az irat elolvasását, hanem hogy általános tartalmi tájékoztatást nyújtson. Az összetartozó tárgyak ezért az ismertetésben összefoghatók (pl. azokról az okokról, amelyek szükségessé teszik az országgyűlés összehívását. A kincstár pénztelenségéről, a végvárak leromlott állapotáról, a katonaság nyomoráról stb.). Ha viszont az irat (előterjesztés, javaslat) több lényeges, de egybe nem tartozó tárgyat érint, az ismertetés ezeket egyenkint nevezze meg. Ilyen esetekben, ha az irat írója pontokba szedte mondanivalóját, a tartalmi ismertetés pontról-pontra haladjon, a számokat is feltüntetve. Ha viszont az ilyen irat eredetileg nem volt pontokba foglalva, s ezt a munkát a szerkesztő végezte el (ld. 4. § III.), akkor a számokat a tartalmi ismertetésben is szögletes zárójelbe tesszük. (Pl. [1.] A bécsi béke becikkelyezéséről. [2.] X. У. birtokügye. [3.] Az országgyűlési szavazati jog szabályozása stb.) Nyomtatásban a 4. alattival azonos nagyságú, de dőlt betűvel szedendő. Előtte bekezdés nélküli, csupa nagybetűs eligazító szó: TARTALMA: (Ld. az 1. sz. függeléket.) II. A BEVEZETŐ ÉS A BEEEJEZŐ MAGYARÁZAT Itt mondjuk el mindazt, ami az irat létrejöttével, megírásának körülményeivel kapcsolatosan érdemleges, mind archeográfiai, mind eseménytörténeti szempontból. Ilyenek: a különböző fogalmazványok, variánsok egymáshoz való viszonya általánosságban (a részletes szövegösszehasonlítás a szöveg jegyzeteiben történik, ld. III. 1.), a szerző (vagy szerzők) kilétét bizonyító, vagy valószínűsítő adatok, az irat elkészítésével kapcsolatos utasítások (esetleg egyes szövegrészek vagy teljes iratok szószerinti beiktatásával), az irat egészének forráskritikája, adatainak és szempontjainak általános értékelése, továbbá az általánoson túlmenő paleográfiai, esetleg diplomatikai megállapítások, archeográfiai megjegyzések (az irat formájára, anyagára, írására, helyesírására stb. vonatkozóan). Ámennyiben az idevágó kérdésekkel a kötet bevezető tanulmánya foglalkozik, itt elegendő az utalás a vonatkozó lapszámra. Ebben a részben adhatja elő a szerkesztő az irat irattani meghatározására (Id. I. 4.), a hiányzó keltezés megállapítására (Id. I. 2.) vonatkozó esetleges érveit, valamint a szöveg nagyobb megrövidítésének indokait. (Ld. 4. § 2.) A bevezető magyarázat helyileg közvetlenül az irat címe után kerül, a forrásközlésnél 1 ponttal kisebb álló betűkből. Elé, középre az alábbi dőlt betűvel szedett eligazító szó írandó: Bevezetés. A befejező magyarázat a közölt irat utóéletét és következményeit ismerteti, rendelkezések esetén a végrehajtás módját és eredményét; leveleknél a
