Századok – 1974

Elméleti és módszertani kérdések - A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607–1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata 436/II

464 А MOE FOltRÁSKI ADÁSI SZABÁLYZATA c) Az irat anyaga А XVII—XVIII. századi iratoknál már általános, hogy papírra íródtak, ezért ezt külön nem tüntetjük fel. Megemlítjük azonban az átlagostól eltérő nagyságú vagy minőségű papírt. Olyan esetekben, amikor ennek jelentősége lehet (pl. a proveniencia vagy a szerzőség kérdésében), a papír vízjelét is leírjuk. Ha az irat nem papírra, hanem hártyára vagy pergamenre íródott, ezt mindig feltüntetjük. d) Az irat állapota Ép, olvasható példányok esetében az irat állapotára vonatkozó megjegyzés elmarad; az esetleges hiányosságokat azonban fel kell tüntetni. (Pl. A hajtásnál kitöredezett; vízfoltos; széle leszakadt.) Ha a közlés alapjául szolgáló példány sérült, vagy egyes szavai olvashatatlanok, az irat előtti bevezetésben kell megmondani, hogy a hiányzó vagy olvashatatlan szavakat melyik példányból pótoltuk. Különleges esetekben, vagy ha a pótlás egy mondatnál hosszabb, ezt a szöveghez függesztett szövegkritikai jegyzetben is fel kell tüntetni. e) A pecsétek leírása Feltüntetendő és körülírandó az iraton levő pecsét jellege és állapota: Kinek melyik és milyen színű pecsétje (pl. X vörös viaszba nyomott püspöki nagypecsétje; Z fekete viaszba nyomott címeres, Z Z monogramos gyűrűspecsétje stb.), a pecsét tartozékai (pl. X főherceg papírfelzetes kormányzói kispecsétje), elhelyezése (függő, rányomott, záró) és helye (pl. az aláírás fölött; a levél zárlatán), végül pedig állapota (pl. töredezett; nyoma, stb.). Azt is meg kell említeni, ha a pecsételés bármilyen okból eltér a korban szokásostól. f) Az iratra vonatkozó részletmegjegyzések Itt közöljük a nagybetűvel jelzett iratfajta-csoporton belüli részletekre utaló meghatározást (egyszerű tisztázat; sk aláírással ellátott tisztázat; végig sk. tisztázat; hitelesített másolat stb.) az írásra vonatkozó tudnivalókat (titkos jelekkel írva stb.), ha tudjuk, az irat írójának vagy leírójának nevét, vagy azt, aki számára készült az irat (Y számára készült hivatalos másolat; X másolata; Z javításaival stb.). 5. A nyomtatott kiadások felsorolása Ha az irat részben vagy egészben már megjelent (nem egykorú) nyomtatásban, azt itt tüntetjük fel. Több kiadás esetében ezeket a megjelenés időrendjében 1, 2 stb. számok alatt soroljuk fel. Ha megállapítható, zárójelben feltüntetjük, hogy az illető kiadás melyik kéziratos példány alapján történt (pl. А В példány alapján; Ismeretlen egykorú másolatról; X család levéltárából stb. — A könyvészeti rövidítésekre ld. az 5. § V. 4. és a 4. sz. függeléket.) Nyomtatásban az 5. pont egy bekezdést alkot, s a 4. ponttal azonos betűből szedendő. Előtte csupa nagybetűs, bekezdés nélküli két eligazító szó: NYOMT. KIADÁSA: (Ld. az 1. sz. függeléket.).