Századok – 1974

Elméleti és módszertani kérdések - A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607–1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata 436/II

438 А MOE FOltRÁSKI ADÁSI SZABÁLYZATA Ha ugyanabban a kötetben több országgyűlés (részgyűlés vagy nádori concursus) iratanyaga kerül közlésre, a sajtó alá rendező dönti el, hogy egy tanulmányban tekinti-e át történetüket, vagy egyenkint, mindegyikét különkülön. Akármelyik megoldást választja, az iratokat mindig országgyűlésenként külön kell csoportosítani. A mutatók viszont közösek, a kötet egész anyagát együtt ölelik fel. Ha egy országgyűlés anyaga több kötetet tesz ki, a mutatók az utolsó kötet végére kerülnek. II. A CÍMLAPOK SZÖVEGE a) A szennycímlap (1. lap) felirata: a kötet címe (pl.: Az 1613. évi országgyűlés). b) A szenny címlap utáni páros oldalon (2. 1.) felül: a sorozat latin címe, egy sorba írva: Monumenta Comitialia Regni Hungáriáé. Alatta középen, nagy betűvel, címszerűen, két sorban elhelyezve: MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI EMLÉKEK, valamint a sorozat kötetszáma. Alatta: Szerkesztőbizottság : összefoglaló felirat, majd a bizottság tagjainak névszerinti felsorolása következik. A lap alján az Akadémiai Kiadó emblémája és a megjelenés éve. c) Az ezután következő páratlan (3. 1.) oldal a tulajdonképpeni címlap. Felülre (az előző oldal latin feliratával egymagasságban) a sorozat magyar címe kerül: Magyar Országgyűlési Emlékek. Alatta következik a kötet címe (ha ugyanaz az országgyűlés több, külön kötetben megjelenő részre terjed, a részek számának feltüntetésével), majd a sajtó alá rendező (szerkesztő) neve a következő megjelöléssel: Közzéteszi: A lap aljára itt is az Akadémiai Kiadó emblémája és a megjelenés éve kerül. d) A4, lapon felül kerül megemlítésre, hogy az illető kötet (vagy önálló rész) mely tudományos intézmény keretében készült. (Készült a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében, — vagy: Készült a Magyar Országos Levéltárban stb.) Ugyanezen a lapon kerülhet feltüntetésre a kötet lektorának ill. lektorainak neve. e) A kötet külső fedőlapjára a kötet címe (ha több részkötetre terjed, a részek száma) és az Akadémiai Kiadó emblémája kerül. A gerinc felirata: Magyar Országgyűlési Emlékek, a sorozat kötetszámának, ha a munka több részkötetre terjed, a részek számának és a kötet által felölelt évkörnek (pl. XIV/2. 1607—1608) feltüntetésével, továbbá az Akadémiai Kiadó emblémájával. Ugyanez a felirata az esetleges borítólapnak. 3. § Az anyaggyűjtés és a szerkesztés I. AZ ANYAGGYŰJTÉS Csak a teljességre törekvő anyaggyűjtés biztosíthatja az országgyűlési forrásanyag módszeres összeszedését, a közlésre kerülő iratok megnyugtató kiválogatását, a lényeges kérdések felismerését. (Ehhez a munkához segítséget ad а MOE szerkesztőbizottsága által végeztetett, a korszak egészére kiterjedő anyaggyűjtés.) A levéltári gyűjtőmunka terjedjen ki a budapesti és a bécsi központi levéltárakban őrzött iratokra (a birodalmi és a magyar kormány-