Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607–1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata 436/II
439 А MOE FOltRÁSKI ADÁSI SZABÁLYZATA szervek iratanyaga), a történelmi Magyarország megyei, városi és egyházi levéltáraira, valamint a korban szereplő családok levéltárának anyagára, úgyszintén a jelentősebb kéziratgyűjteményekre (mindenekelőtt a Gyurikovits és a Kovachich gyűjteményre). A diplomáciai jelentések felkutatása (és általában a külföld érdeklődésének, állásfoglalásának megállapítása) érdekében megnézendők az adott korban magyar szempontból fontosabb külföldi levéltárak. Ha a tárgyalt időszak egyes kérdései (pl. az osztrák-cseh—morva—magyar rendi konföderációk a XVII. században) megkívánják, a kutatást ki kell terjeszteni a volt Habsburg Monarchia egykori tartományi levéltáraira is. Általában a szerkesztő nézzen meg az országgyűlésre vonatkozó minden kéziratos és nyomtatott anyagot. II. A FORRÁSANYAG KIVÁLASZTÁSA Arra, hogy a nagy bőségben ránkmaradt iratanyagot teljes egészében közöljük, nem gondolhatunk, erre azonban nincs is szükség. Csak a legfontosabb forrásanyag kerüljön teljes szövegében közlésre, az, amely a puszta országgyűlési vonatkozásokon túlmenően a politikai gondolkozásra, az országos problémák megoldási módjára, a politikai, társadalmi stb. küzdelmekben elfoglalt álláspontokra is érdemleges adatokat tartalmaz. Az anyag megrostálása, annak eldöntése, hogy mit közlünk teljes terjedelemben vagy kivonatosan, s mi az, amit a bevezető tanulmányba dolgozunk bele, a közzétevő feladata, hiszen csak ő ismeri részleteiben a teljes anyagot. Ügyeljünk azonban arra, hogy ne csak a nem egyszer hosszas és viharos tárgyalások végeredményét visszatükröző okmányokat közöljük (pl. az uralkodói előterjesztést, a rendek feliratát, az uralkodó válaszát stb.), hanem adjuk közre azokat az iratokat is, amelyek megmutatják a szembenálló elképzeléseket, az udvar és a rendek harcát, illetve a nemesi táboron belüli pártok küzdelmét, s amelyek lehetővé teszik, hogy a törvényhozó testület egész működését megismerjük, a tárgyalásokat lépésről-lépésre nyomon követhessük. (A Kancellária, a kamarák, a Hadi Tanács, a M. Kir. Tanács stb. véleménye, a rendi tanácskozásokról szóló híradások, érdekesebb magánlevelek, országgyűlési naplók stb.) А MOE korábbi kötetei nem egyszer megelégedtek az országgyűlés hivatalos iratanyagának közzétételével, — számunkra nem kevésbé érdekesek az ország különböző részeinek helyzetét és hangulatát tolmácsoló megyei, városi és egyházi követi utasítások és jelentések, országgyűlési naplók. Ezekből a fontosabbak szövegét érdemes teljes vagy kivonatos közlésben is közreadni. Szervesen az országgyűléshez tartoznak az országgyűlés által életrehívott bizottságok tárgyalási iratai, elaborátumai és zárójelentése, függetlenül attól, hogy működésüket befejezték-e az országgyűlés berekesztésével, vagy tovább folytatták. III. A FORRÁSANYAG ELRENDEZÉSE A közlésre kiválasztott iratokat az országgyűlés menetének megfelelően nagyobb tárgyi csoportokra oszthatjuk, ezen belül általában időrendben közöljük, de a tartalmilag összetartozó iratoknál a szoros időrendet meg is bonthatjuk. Ilyen tárgyi csoportok:
