Századok – 1974
Elméleti és módszertani kérdések - A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607–1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata 436/II
437 А MOE FOltRÁSKI ADÁSI SZABÁLYZATA 6. § A bevezető tanulmány 7. § Technikai jellegű utasítások I. A nyomtatott munkák idézése — II. A családnevek írása — III. A földrajzi nevek írása — IV. Az élőfej — V. A kézirat Függelék 1. sz. Iratközlési példa — 2. sz. Forrásközlési példák — 3. sz. Rövidítések jegyzéke (példák) — 4. sz. Nyomtatott források és irodalom (példák) — 5. sz. Életrajzi jegyzetek (példák) —6. sz. Tárgy- és névmutató (példák) 1. § A sorozat tárgya A Magyar Országgyűlési Emlékek (MOE) az 1874-ben indult s 1917-ben, a XII. kötettel, az 1606-os év végénél abbamaradt, azonos című forráskiadvány sorozatnak a folytatása. A kiadás távlati terve 1607-től 1848-ig halad, azaz felöleli az egész feudális kort. A munka mostani szakaszában azonban a XVII —XVIII. századi országgyűlések iratai kerülnek kiadásra, az első nyomtatásban kiadott hivatalos országgyűlési jegyzőkönyv megjelenéséig, 1790 -91-ig. А MOE első tizenkét kötete a magyar országgyűlések iratanyagán kívül a tervezett, összehívott, de meg nem tartott országgyűlések, a részgyűlések, valamint a horvát-szlavon tartományi gyűlések anyagát is közölte. А MOE további köteteiben a horvát-szlavon tartományi gyűlések nem kerülnek közlésre; a ténylegesen megtartott és meghiúsult országgyűlések, illetve részgyűlések mellett viszont közöljük mindazoknak a rendi gyűléseknek az iratanyagát, amelyek az országgyűléshez vagy részgyűléshez hasonló feladatot láttak el. Ilyenek a különböző királyi (illetve a XVII—XVIII. századi függetlenségi harcokban fejedelmi) kezdeményezés nélkül összegyűlt, több megyére kiterjedő rendi conventiculumok, az országgyűlést bizonyos vonatkozásban helyettesítő nádori concursusok, valamint a törvényeket nem alkotó, de rendeleteket jóváhagyó tábori országgyűlések és kuruc rendi gyűlések stb. Ezenkívül közöljük az országgyűlési bizottságok iratait és elaborátumait, a törvényhatósági (megyei, városi), káptalani vagy szerzetesi követeknek adott utasításokat és az általuk készített jelentéseket, beszámolókat. 2. § A kötetek beosztása. A címlapok szövege A munka egységei az országgyűlések. Az anyag bőségétől és fontosságától függően alkothat több országgyűlés egy kötetet, illetve egy országgyűlés több kötetet. I. A KÖTETEK BEOSZTÁSA a) Bevezető tanulmány (Id. 6.§) b) Iratok (Id. 4-5. §) c) Mutatók (Id. 5. § IV.)
