Századok – 1974
Közlemények - Kerényi Ferenc: Az első magyar hivatásos színtársulat társadalmi kapcsolatairól 423/II
430 KERÉNYI FERENC újra játszik a Reischl-házban, holott szeptember 26. óta folyamatos működése szünetelt. Ugyanez figyelhető meg 1793 tavaszán is. A március 19-i József-napi vásár környékén így alakul a nézőszám (a négyszemélyes páholyokat 1 főnek számolva) : — márc. 16., Rondella, Rómeó és Júlia (pesti bem.): 166 — márc. 16., Rondella, Ozmondok (bem.) 126 — márc. 18., Reischl-ház, Macskási Julianna (4. ea.) 167 — márc. 19., Reischl-ház, Zsugori (4. ea.) 63 — márc. 20., Rondella, Kongrio (bem.) 180 — márc. 22., Rondella, Merész Károly (2. ea.) 144 — márc. 23., Rondella, Szerencsétlen alkancellár (3. ea.) 77 Táblázatos összeállításunkból jól látszik, hogy a társulat a bérleti szerződés engedte valamennyi időpontban előadást tart (9 nap alatt 7-et), ebből 3 bemutató bérletszünetben. A nézők száma csak a vásár napján, a tényleges üzletkötések időpontjában csökken, egyébként azt megelőzően és követően magas, és csak március 23-án zuhan vissza az átlagosnak tekinthető szintre. A vásári látogatottságot olykor más tényezők is erősítették. 1792 novemberében az időjárás olyan kedvezően enyhe volt, hogy áz említett négy előadást a fűthetetlen Reischl-házban meg lehetett tartani.3 3 Az időjárás szerepe máskor is említést kap a sajtóban3 4 — de még a gyakran napról napra változó dunai jégviszonyokat mutató januárban sem befolyásolja döntően a látogatottságot. A társadalmi események közül — későbbi, reformkori tapasztalatainkkal ellentétben — a vezérvármegye köz- és kisgyűlései nem jelentenek nézőszám-emelkedést 1793-ban. A tavaszi közgyűlés április 18. és 26. között volt. Ezen időszakban az előadások nem sűrűsödnek, a három produkción éppen az első hely, a „nemes osztály" mutat változatlan adatokat: 20, 22, illetve 19 fő. Az egyházi ünnepek hatása jelentősebb, február 11. és 20. között, a nagyböjt kezdetén szünetel a játék. Az 1792 decemberi szerződésben a tizedik pont rendelkezik az engedélyezett böjti napokról, amelyeket a német társulat fenntart magának, a magyaroknak viszont joguk van újabb napok engedélyezését kérni. Most, 1793 februárjában mindez meg is valósul: a kancellária kedvező döntése után a Helytartótanács átiratát követően 20-tól újra játszhatnak.3 5 A nagyhéten nem tartanak előadást.3 6 A Franciaország elleni háborúba átvonuló csapatok általában nem emelték a látogatottságot. Egyetlen kivételről tudunk, br. Barco tábornagyról, aki nagy színházkedvelő volt, és részt vett már a folyamatos előadások elsején, az 1792. május 5-in is. Most, április 23-án huszárezredének tartalékosztályával érkezett Pestre, és a következő napon harminc tisztjével jelent meg a színházban.3 7 A bérleti rendszer megindulása nem oldotta meg, csak enyhítette a magyar színészet közönség-gondjait. A pest-budai német és magyar előadások bérlője 1793. március 23-tól Eugen Busch, aki egyben mindkét társulat tényleges igazgatását is ellátta. Busch ellentmondásos helyzetbe került. Nem titkolta, hogy meg kíván gazdagodni a bérletből, magához váltotta az álarcosbálok jövedelmét is, 1794-ben pedig megnyitotta a bécsi nép-33 Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701 — 1800-ig, Bp. 1970. 399. 34 Magyar Hírmondó, 1792. máj. 11. 35 Bayer : i. m. I. 161 és Lugosi: i. m. 92. 36 Valószínűleg ezért nem „találja" Lugosi a márc. 30-i, nagyszombati előadás adatait. 37 Magyar Hírmondó, 1793. máj. 7.
