Századok – 1974
Közlemények - F. Csanak Dóra: Teleki József szerepe egy XVIII. századi francia tudományos vitában 406/II
420 F. CSANAK DÓRA: TELEKI JÓZSEF EGY TUDOMÁNYOS VITÁBAN 1762 végétől fogva semmi akadálya se lett volna, hogy La Condamine összeállítsa a megjelenendő választ. Teleki nemcsak a nevét adta, de felhasználható művet is küldött; Daniel Bernoulli egyetértett vele s idézett Teleki Sámuelnek írt levele szerint számított is a védelem megjelenésére. Ettől fogva La Condamine lendülete mégis láthatóan csökkent-Énnek fő oka egészségének megrendülése lehetett; több levelében utal megromlott emlékezetére, szellemi frissességének csökkenésére, az öregség idő előtt erőt vett rajta. Nem tett le a tervről, de hol a maga „Trois lettres sur l'inoculation" című művének elkészülte utánra halasztja a félbenmaradt Teleki-mű összeállítását, hol angliai utazása utánra tervezi a munkát. Szégyenkezik a késedelem miatt, de azt állítja, hogy alapjában véve semmit sem mulasztottak még. Vannak nyomai annak, hogy Telekit mind őmaga, mind Bernoulli tájékoztatta az ügy állásáról, sőt a hazatérő Teleki Sámuel útján 1763-ban elküldték neki d'Alembert műveinek gyűjteményét is. Teleki maga egy 1768. október 28-án kelt, s párizsi barátjának, Jacques Duvoisin-nek írt levelében zárja le az ügyet. Beszámol három éve tartó súlyos betegségéről, amelyet tüdőbajnak tart, s amely miatt, mint írja, két éve, tehát 1766-ban azt kellett írnia La Condamine levelére, hogy „tüdőbajom tünetei miatt nem tudok a himlőre gondolni".49 D'Alembert a 60-as évek közepén még egyszer átdolgozta, kibővítette a himlőoltásról szóló művét. Az „Avertissement"-ban utal első változatának létrejöttére — elmondja, hogy dolgozatának egy része az Akadémián hangzott el s több helyen megjelent; de a fontos és sok vitát kiváltott téma véleménye szerint indokolja, hogy bő kiegészítéssel új művet készítsen róla. Olyannyira bízik állításai igazában, hogy bármely neves európai matematikus ítéletével szembenéz, egyetlen híres geométert nem ismer el jogos bírájának, azt, aki ellen, mint írja az eredeti mű íródott, vagyis a név szerint ezúttal meg nem nevezett Daniel Bernoullit. (Ugyanebben a műben név szerint bírálja azonban Bernoulli más témákkal kapcsolatos eredményeit.) Megemlíti azt is, hogy ez a tudós csak „barátságtalan kitételekkel" reagált az ő, d'Alembert művében található ellenvetésekre, de nem válaszolt rájuk, s nem állt elő a maga tételeit alátámasztó bizonyítékokkal. A tanulmány más helyén azt is megemlíti, hogy „e nagy geométer... nekem legalább is azt mondták, nevetségesnek tartotta a valószínűségszámítással kapcsolatos érvelésemet."50 La Condamine tehát nem teljesítette, amit magára vállalt. Daniel Bernoulli 1765-ig várta La Condamine terve megvalósulását, végül maga fogalmazta meg válaszát d'Alembert kritikájára. Nem önállóan jelentette meg, hanem 1760-as felolvasása elé írt említi egy 1764-ben írott levelét, amelyben arról ír, hogy „only individuals exist, abstractions, genera, species etc. and other general and abstract ideas exist only per mentem, and we must be careful not to give them any objective being (réaliser) outside our ideas." Teleki polémikus írásműve tehát nem minden ponton állt szemben d'Alembert nézeteivel. Kritikai állásfoglalása egyébként sem jelentette d'Alembert tudósi és emberi qualitásainak lebecsülését. Nemcsak az idézett, d'Alembert felolvasásáról szóló naplójegyzetben nevezi ,,jeles"-nek a felolvasott munkát, hanem más alkalmakkor is elismeréssel szól d'Alembert tudós híréről, és gyermekkori jótevője iránti hálájáról, amikor 1761 első hónapjaiban személyesen is megismerkedtek egymással és kölcsönösen több ízben meglátogatták egymást. 49 „Les symptômes de la phtisie ne me permettent plus de penser a la petite vérole." Teleki József — Jacques Duvoisin-nek. Szirák, 1768. okt. 29. MTAK Kézirattár, RUI 2-r. 17. II. 41. v. — Telekinek a himlőoltás iránti érdeklődéséről — a könyvtárában őrzött számos ilyen tárgyú könyvön kívül — nincs további adatunk. Családjában azonban tovább örökítette: fia, Teleki László az oltás magyarországi terjesztésének egyik pártfogója lett. Nemcsak a maga gyermekeit olttatta be, hanem a környezetéhez tartozó értelmiségi családokat is erre bíztatta. 50 ,,. . .ce grand geomètre. . .a trouvé ridicules, du moins à ce qu'on m'assure, mes raisonnemens sur le calcul des probabilités." D'Alembert: Oeuvres IV. 310.
