Századok – 1974
Közlemények - F. Csanak Dóra: Teleki József szerepe egy XVIII. századi francia tudományos vitában 406/II
410 F. CSANAK DÓRA: TELEKI JÓZSEF EGY TUDOMÁNYOS VITÁBAN közreadta „Lettres de M. de la Condamine à M. Daniel Bernoulli" című írását (1760 március-április') a himlőoltásról, majd Bernoulli cikkének bevezetését ugyanezen folyóirat 1760 júniusi számában. D'Alembert előadása a himlőoltásról a párizsi akadémián. Daniel Bernoulli és d'Alembert kapcsolatának előzményei Néhány hónappal később, amikor a párizsi Académie des Sciences rendes kéthónapos évi szünete után, 1760. november 12-én megtartotta első őszi felolvasó ülését, a felolvasáson — Clairaut társaságában — megjelent az alig két hete Párizsban tartózkodó Teleki József is. Egy emlékbeszéd és két számára érdektelen felolvasás után „a negyediket Alembert Uram [tartotta] az inoculatiorul, mellyben a Bernoulli Daniel Uram nem régen ki jött kis Traktatskáját critizálja. Ez a munka, ha nem mindenekben helyes is, de jeles vólt" — jegyzi fel róla naplójában.24 Öt nappal a felolvasás után Teleki levelet írt a Baselben maradt Teleki Sámuelnek, s benne Bernoullinak is küldött egy levélkét, „melyben egyebek között az Alembert Uram minap az Academia egyben gyűlésekor 12a huj us az inoculatiorul elolvastatott munkájárul" tudósította.25 Ezzel egyidőben La Condamine segítségével megszerezte és lemásoltatta magának mind Bernoulli bírált felolvasásának teljes szövegét, mind d'Alembert kritikáját.26 A további események megértéséhez röviden vissza kell pillantani az előző évtizedek matematikai tudományos életére s Daniel Bernoulli és d'Alembert viszonyának alakulására. Daniel Bernoulli (1700—1782), a neves matematikus-család egyik sarja 1724-ben meghívást kapott a szentpétervári akadémiára, s a következő évtől kezdve 1733-ig ott működött. Ott írta meg legnagyobb terjedelmű munkáját, a „Hydrodynamicá"-t, amely azonban csak 1738-ban jelent meg nyomtatásban Strassburgban. Ezt a művét mint a tudományszak egyik alapvető, kísérletekre alapozott s szellemes következtetéseket levonó olyan alkotását tartják nyilván, amely sok tekintetben ma is időszerű.27 Bernoullit később a párizsi Académie des Sciences tagjává is megválasztották, s tíz munkájával nyert teljes vagy megosztott pályadíjat. D'Alembert 1743-ban adta ki a maga „Traité de dynamique"-ját, amelyet szintén elsőrangúan fontos műnek tartanak a dinamika történetében.28 Módszere egészen más, mint Bernoullié. Daniel Bernoullihoz már e munka megjelenése évében eljutott a fiatal tudós híre, de magát a művet még nem ismerte. Eleve kételkedett benne, hogy valaki húszéves korára ne csak áttekinthesse a mechanika ós hydrodinamika egész területét, de 24 MTAK Kézirattár, Tört. Napló 4-r. 15. 39. v. —40. - A párizsi Académie des Sciences Procès-verbaux-ja szerint d'Alembert 1760. december 3-án másodszor is felolvasott a himlőoltásról. Lehet, hogy ugyanannak a dolgozatnak második részéről van szó. Teleki naplója erről az alkalomról nem szól. 25 MTAK Kézirattár, Tört. Napló 4-r. 15. 43. f. 2e Bernoulli felolvasásának szövege megtalálható az Académie des Sciences 1760. évi Procès verbaux-jának elején; d'Alembert előadásának helyén a jegyzőkönyv arról tudósít, hogy a szerző magánál tartotta a kéziratot, mert ki kívánja adni művei készülő gyűjteményében. — Az előadások Teleki számára készült kéziratos másolatai: MTAK Kézirattár, Vegyes 4-r. 29. — A költségnapló adatai a másolási költségekről: Tört. Napló 4-r. 3. 41, 41. v. és 42. v. 27 P. Merian : Die Mathematiker Bernoulli. Basel, 1860. 44 — valamint F. Dugás : Histoire de la Mécanique. Neuchâtel, 1950. 275 — 277. — A Hydrodynamicát 1959-ben teljes szövegében kiadta a szovjet Tudományos Akadémia a „Klasziki Nauki" című sorozatban. 28 B. Grimsley : Jean d'Alembert. Oxford, 1963. 4 — valamint F. Dugás: i. m. 234-341.
