Századok – 1974

Tanulmányok - Dolmányos István: Az 1907. évi politikai sztrájk és a koalíciós kormány 370/I

388 DOLMÁNYOS ISTVÁN agitácziót fejt ki az iránt, hogy a felvidéken az általános titkos választójog kierőszakolása érdekében népgyűléseket rendezhessen. Tulajdonképpen a nemzetiségi párt ezzel akarja leplezni főczélját: a nemzetiségi izgatást a törvényes rend és a kormányhatalom ellen. A Hodzsa Milán szerkesztésében megjelenő »Szlovenszky Tyzsdennik« [sic] 39. számát ide csatolva jelentem, hogy ezen lap nagy fokú izgatást tartalmaz, egyenesen fegyverre szólítja már a tót népet." A belügyminiszter válaszában közölte a nyitrai főispánnal, hogy felszólította az igazságügy minisztert, utasítsa az ügyészséget a büntető eljárás megindítására. (Andrássy ugyanakkor sajnálkozásának adott kifejezést, hogy a Slovensky Tyzdenníktől nem vonhatta meg a postai szállítás jogát, mivel a fővárosban jelent meg.)4

2 A források több oldalról is rámutatnak, hogymindez szorosan összefüggött a szociáldemokraták által meghirdetett országos politikai sztrájkkal. ,,Az október 10-ki tömegsztrájkra — írta a magyar agráriusok közlönye — lázasan készül a szociáldemokrata párt. A nemzetiségi vidékeken a nemzetiségi párt teljes erővel agitál, hogy a tömeget a tüntetés érdekében megmozdítsa. A románok között Vlad és Maniu agitálnak a tömegsztrájk érdekében. A szerbek is csatlakoztak a párthoz."4

3 A nemzetiségi vezetők egy csoportjának fellépése október 10-e mellett annyira közismert volt ezidőtájt a munkásmozgalomban, hogy arról a népgyűlésen is elismerően ejtettek szót. Csatár Gyula az újpesti szociáldemokraták gyűlésén tartott beszédében — a rendőrségi jelentés szerint — „kijelentette, hogy együtt éreznek az elnyomott nemzetiségekkel. Hodzsa Milánokkal, mert azok is az általános választói jogot akarják."4

4 Ilyen politikai háttérrel született meg Andrássy leleményes politikai diverziójának terve. Magával a szociáldemokráciával, a nem magyarok választójogi mozgalmával akarta visszaszorítani a nemzetiségi mozgalmakat. A belügyminiszter igyekezett kihasználni a magyar szociáldemokrata vezetők körébe behatoló nacionalista hangulatokat, illetve a szociáldemokrata vezetők egyébként teljesen jogos bizalmatlanságát a gyökeresen nacionalista és polgári jellegű nemzeti vezetők iránt. Az Andrássy célozgatásai nyomán az MSzDP-n belül 42

O. L. B. M. res, 1907/922. 43

Köztelek, 1907. szept. 28. 1933. A hetilap túlozta a szociáldemokraták és a nemzetiségi vezetők egységét. Október 10-e előkészületeiről a cikk még a következőket írta: „Hogy mily veszedelmesen nagyarányúnak készül e tüntetés, azt jellemzi azon városok névsora, melyek eddig a sztrájkhoz való csatlakozásukat bejelentették. Eddig 86 város munkássága jelentette be, hogy október 10-én nem dolgoznak. Most vasárnap pedig 70 helyen lesz gyűlés a tömegsztrájk érdekében. Budapesten minden szakma csatlakozott a mozgalomhoz. Itt valóságos halotti nyugalom lesz és a főváros tanácsa már azzal is foglalkozik, hogy miképpen gondoskodjék kellő élelmiszerről." 44

P. I. Arch. Főkap. ein. 1907/1901 res. - 1907. okt. 3. A szociáldemokrata mozgalom és a nemzetiségi pártok meghatározott irányzatának ekkori erős közeledésére egy magyar polgári szemléletű szlovák-szakértő néhány évvel később kiadott könyvében azt a példát említette, hogy Srobár 1907. október 7-én és az után több szocialista népgyűlésen elnökölt. „Ebben az időben — tette hozzá erősen felnagyítva, de nem alaptalanul — nem lehetett tudni soha, hogy melyik elkeseredett tót nemzetiségi párti lesz holnap elkeseredett szociálista. . . A tót sajtó is ehhez mérten megváltoztatta a hangját. Mindegyik tót lap többé-kevésbé szociálista stílusban írt. Különösen a Hodza-féle hetilap, mely ha az egyik közleményében a legradikálisabb nemzetközi szociálista elveket hirdette, akkor a következőkben bigott és türelmetlen cseh-tót ideákat szórt a nép közé." Steier Lajos : A tót kérdés. I. Bp. 1912. 223.