Századok – 1974
Tanulmányok - Dolmányos István: Az 1907. évi politikai sztrájk és a koalíciós kormány 370/I
AZ 1907. ÉVI SZTRÁJK ÉS A KORMÁNY 389 megerősödött „nemzetiségi" témájú nézeteltéréseket Strasser már ismertetett visszaemlékezése augusztus hóra, illetve a „székesfehérvári dolgok" utánra, vagyis szeptemberre tette. A nyílt ellenzékiek (Strasser) és az ellenzéki hangulatúak (Tarczai, Groszmann) az erőteljesebb közeledést sürgették, a pártvezetőség — nem utolsó sorban Andrássy esetleges elriasztására hivatkozva — a közeledést szűkebb keretek között igyekezett tartani, ami nacionalista jellegű hibát is eredményezett.45 Az országos általános sztrájk előkészítése szempontjából mégis elsősorban a különböző nemzetiségű munkások és haladó emberek erősödő összefogása volt jellemző a szeptember végi, október eleji napokban, s ebben oroszlánrésze volt az MSzDP-nek. Szeptember 29-én Pozsonyban a szociáldemokrata párt közös népgyűlést hirdetett a szlovák nemzeti párttal. E gyűlésen, amelyet október 10-e előkészítésének szenteltek, Bokányi, Hodza és Wittich Pál óhajtottak beszédet mondani. Közönségül meghívták Pozsony több nemzetiségű munkásságát és a város környékén élő szlovák parasztságot. Az egybesereglett hatalmas tömegben körülbelül 2000 — 2500 szlovák paraszt is helyet foglalt. A résztvevők számától és a vegyes mozgalomtól megriadt pozsonyi hatóságok sietve betiltották a gyűlést.46 A pozsonyi polgármester helyettesének összefoglaló jelentése a szeptember 29-i eseményekről elsősorban a szlovák parasztok részvételét emelte ki a szociáldemokrata népgyűlésben. Beszámolója szerint, amikor a szlovák parasztok értesültek a gyűlés betiltásáról, óriási lármát csaptak, igen felháborodtak, majd „a kedélyizgatottság oly annyira fokozódott, hogy valamennyi szónok szükségesnek látta a tót látogatókat csendre és a városból való békés távozásra inteni. . . "4 7 A megmozdulás tömegességét tekintve szeptember 29-én Pozsonyban nagyobb szabású tüntetés zajlott le, mint később, október 10-én. Az országos politikai sztrájkot megelőző két hét alatt a munkásság hangulata radikalizálódott. Bizonyára a fővárosi magyar munkásság körében csapott legmagasabbra a forradalmi színezetű lelkesedés. A rendőrségi feljegyzések szokatlanul erőteljes utcai beszédrészleteket rögzítettek ebben az időszakban. A főkapitány számára a következőképpen foglalták össze Jancsó Károlynak az újpesti vas és fémmunkások szeptember 30-i gyűlésén elmondott szónoklat-részletét: „Beszédét azzal fejezi be, hogy az oroszországi bomba, dinamit szagot itt is lehet érezni és a magyar munkásság sem fog ettől visszariadni, ha cselekedni kell. Majd azt mondja, hogy a parlamentet le kell rombolni és a téglákkal megpuhítani a bennülök fejét, ha nem adják meg az általános választói jogot."4 8 A forradalmi hangvétel Újpesten a következő napokban állandónak nevezhető, amit Csatár Gyula október 3-i beszédének feljegyzéséből is érzékelhetünk: „És ha meg nem adják az általános választói jogot, ki fogjuk mondani Magyarország uraira, papjaira sat. a halálos ítéletet. Az a kéz, a mely alkotott, épített, — majd törni, zúzni, rombolni fog tudni. Bekövetkezhetik még az az idő, hogy nemcsak néma forradalom lesz, hanem erősebb fegyver, kasza, lámpavas, ököl, kő, tégla . . . "4e 15 Vö. P. I. Arch. A. XV. 2/1908/1. 46 O. L. ME. 1908. XXXVII. 819. — Pozsony vm. közigazgatási bizottságának jelentése 1907 második feléről. 47 Státny Archiv Bratislava, Hlavnozupanské dôverné spisy z roku 1907. 98/biz. — 1907. szept. 29. 48 P. I. Arch. Főkap. ein. 1907/1906 res. Id. Varga L. : i. m. 64. 49 P. I. Arch. Főkap. ein. 1907/1901. res.
