Századok – 1974

Tanulmányok - Dolmányos István: Az 1907. évi politikai sztrájk és a koalíciós kormány 370/I

AZ 1907. ÉVI SZTRÁJK ÉS A KORMÁNY 371 zött nem ok nélkül tünt fel a fiatal Hitler és mutatkoztak ott hasonlóak. A maguk 80 mandátumával a nacionalista „német" pártok sem csekély támaszul szolgáltak a szocialista erők elleni küzdelemhez. A cseh és a nemzetiségi pártok polgári-földbirtokos vezetői meghatározott ponton túl ádáz ellenségei voltak a demokratizálás folytatásának. De 1907 májusában mindez a közfigyelem árnyékában maradt. Az ausztriai fejleményeket a májusi - júniusi birodalmi válság napjaiban a király leleményesen felhasználta a magyar koalíció zsarolására. Az ausztriai választások után, május 29-én Ferenc József felvetette Wekerlének: mi van Magyarországon az általános választói joggal. Időszerűnek nyilvánította, hogy a magyar kormány is álljon elő javaslatával. A királyi intés annál inkább fokozta a magyar koalíció kínjait, mert a képviselőház 413 küldötte közül a választások alkalmával — szociáldemokrata forrás szerint — 214 személyesen tett ígéretet az általános választói jog támogatására,2

és sokan a többiek közül is kacérkodtak ezzel a követeléssel. Május utolsó napjaiban, június elején a magyar belügyminisztérium nagyobb figyelemmel fordult a választójogi tervezet kimunkálása felé. Andrássy 1907. június 3-i bécsi kihallgatása alkalmával az uralkodó előtt már ismertette választójogi tervezetének néhány főbb alapelvét. Igyekezett meggyőzni az uralkodót, hogy a választójogi reformot Magyarországon csak bizonyos „egyensúlyokkal" lehet megvalósítani. Köztük említette az irányzatos kerületi beosztást. „Ha Magyarországon nem keresünk egyensúlyokat és ha nem változtatjuk meg a kerületeket, elmaradhatatlan, hogy vagy állandó 48-as pártbeli többség jön létre, vagy pedig tetemesen meggyarapodnak a nemzetiségi pártok. Azt hiszem, Felségednek nem kell mondanom, hogy az első esetben a Monarchia fönnállásának mai alakja van veszélyben. A második esetben pedig kockán forog a Monarchia léte."3

A választókerületek antidemokratikus átrendezésének módszere később a plurális választójogi tervezet kapcsán nyert alkalmazást a kormány előkészületeiben. Természetesen a kabinet nemcsak a függetlenségi párt, illetőleg a nemzetiségi pártok, de a szociáldemokrata párt miatt sem óhajtotta az esetleg lebonyolításra kerülő reform valódi általánosságát. Wekerle 1907-ben a kabinetirodához küldött emlékiratában a csakugyan általános szavazati jogot lényegében elutasítva, a szociáldemokrata pártot is a parlamentben nem kívánatos erők között jelölte meg.4 2 A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1906. évben. Bp. 1907. 87. 3 О. L. Andrássy-család lt. A/Ifj. Andrássy Gyula iratai. Andrássy napló. — 1907. jún. 3-i bejegyzés. 4 O. L. Kabinettsarchiv. Geheimakten. Naehlass Daruváry. Karton 26. ,,. . .sie werden den Wehr- und sonstigen allgemeinen Interessen der Monarchie im besten Falle gleichgiltig gegenüberstehen..." Különleges érdekessége van annak, hogy Wekerle a magyarországi szociáldemokráciát olyan politikai irányzatnak látta, amelytől nem várható, hogy Ausztriához (ti. a dinasztikus, régi politikai berendezkedésű Ausztriához) közeledjék. A magyar miniszterelnök nagyon helyesen úgy ítélt, hogy a magyarországi munkásmozgalomnak az az érdeke, hogy olyan országokkal keresse elsősorban a külpolitikai kapcsolatokat, amelyek valamilyen mértékben a haladás hordozói: „Ja, die Anhänger der Sozialdemokratie werden sich ausserdem voraussichtlich nicht Österreich nähern, sondern sie werden jenen Staaten zuneigen, in denen die schablonenhaften Prinzipien der Sozialdemokratie bereits ein weiteres Feld okkupiert haben, wo sie mehr entwickelt sind, so dass diese Elemente nur als Medien einer neuerlichen und noch grösseren Separation dienen werden." Uo. 6*