Századok – 1974

Tanulmányok - Dolmányos István: Az 1907. évi politikai sztrájk és a koalíciós kormány 370/I

Dolmányos István : Az 1907. évi politikai sztrájk és a koalíciós kormány Az ausztriai választások hatása és a kormány tárgyalásai a szociáldemokratákkal A Wekerle-kabinet előrehaladó krízisében nemcsak a közjogi, illetve nemzetiségi nehézségeknek, de a demokratikus tömegmozgalmak társadalmi követeléseinek is nagy szerepe volt. Az általános választójog kiküzdésére irányuló törekvések különösen érzékeny pontján, képmutató programjának központi mozzanatában, és tömegkapcsolatainak meghatározott vetületében érintették a kormányt. 1907 májusa új fejezetet nyitott a választójogi mozgalomban és a kormány választójogi terveiben. Az általános választójog alapján lebonyolított első ausztriai szavazás május 14-én módosította mind a „lentiek", mind a „fentiek" magatartását. A szociáldemokrata párt és a polgári demokratikus erők (különösen a nemzetiségi vezetők) propagandája nagyobb lendületet kapott, mint 1907 januárja, az ausztriai választójogi törvény elfogadása után. A kormánynak pedig valószínű lehetőségként kellett már foglalkoznia az ausztriai új politikai viszonyok Magyarországra történő átcsapásával. A demokratikus erőknek okuk volt az örömre. Az ausztriai birodalmi gyűlésbe 87 szociáldemokrata képviselő került, s a szociáldemokrata párt Ausztria második legnagyobb pártja lett. A nemzetiségeket az nyűgözte le, hogy a cseh pártok 83 mandátummal vonulhattak be a Reichtsratba, s hogy az osztrákok rovására alakult a birodalmi gyűlés „nemzetiségi mérlege". Az ausztriai régi konzervatív pártok háttérbeszorulása, a keresztényszocialista párt első ausztriai párttá emelkedése (94 képviselővel) szintén a kedvező idők jele volt. Ezzel a fényes győzelemmel az ausztriai haladás közvetve nagy segítséget nyújtott a magyarországinak. Mintegy megszolgálta, hogy 1905-ben a magyarországi események gyorsították meg az ausztriai választójogi mozgalom kibontakozását. Az osztrák szociáldemokrata párt olyan jellegzetességekkel is rendelkezett, amelyek károsan befolyásolták a hazai munkásmozgalom alakulását.1

1907-ben azonban az osztrák szociáldemokrata párt választási tömegmunkájával, sőt a választások után a magyar mozgalom vezetőinek buzdításával mindenekelőtt mint előrelendítő tényező játszott közre a magyarországi politikai harcokban. Az ausztriai választásokat ünnepelve a magyarországi haladó erők akkor még kevéssé vették, — részben kevéssé vehették — észre, hogy a szomszédságban lebonyolított választások távolról sem feleltek meg a várakozásoknak. Ausztria se ekkor, se később nem lett „népállam" az új választójogi törvény következtében. A Habsburg-dinasztia hatalmának alapjai érintetlenek maradtak. A keresztényszocialista párt csak modernizálta az osztrák politikai konzervativizmus képviseletét; nagystílű szociális demagógiájának csodálói kö-1 Hanák Péter: A dualizmus válságának elmélyülése a XX. század első éveiben. Századok. Klny. Bp. 1955. 3. sz. 34.