Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
J 848 NAGYHETE PESTEN 363 Pazár Lajost, aki azt a kívánságát adja elő, hogy az általa még 19-én szerkesztett15 7 s azóta mintegy ötezer pesti és budai polgár által aláírt158 petíciót, amely iormáwí/intézkedést követel a zsidó nemzetőrök lefegyverzésére és az utóbbi tíz év folyamán a testvér-városokba költözött zsidók eltávolítására, a választmány mint a maga nézeteit is kifejező iratot továbbítsa a kormányhoz. S így azután Rottenbillernek, aki zsidóellenességben semmivel sem marad el Pazár vagy bárki más mögött, de kevésbé rövidlátó lévén sejti, hogy bármekkorák is a pillanatnyi nehézségek, a polgárság számára végső soron előnyösebb volna, ha mégis egymaga birkóznék meg vélük, hiába helyezkedik maga is Batthyány álláspontjára, intő szóval fordulva a jelenlévőkhöz: Ne hirtelenkedjünk, mert a hatóságnak van joga magyarázni a törvényt,15 9 — csak annyit sikerül elérnie, hogy a petíciót ne kifejezetten a választmány nevében terjesszék a kormány elé, azt azonban, hogy egyáltalán ne terjesszék elébe, már lehetetlen kiharcolnia.16 0 Ezek után pedig a kormány mégsem térhet ki többé a világos és egyértelmű állásfoglalás elől. S miután a Batthyány által sebtében összekürtölt minisztertanácsban még Kossuth is, aki a kormány legbaloldalibb tagja ugyan, de a kormányon belül az egzigenciáknak is legnagyobb tudósuk, annak a véleményének ad kifejezést, hogy a kormány nem helyezkedhetik szembe ötezer polgár egybehangzó követelésével,161 már nagyszombat estéjére meg is születnek a Pazárék által várva várt határozatok. Nevezetesen: a kormány kimondja, hogy a zsidók lakhatási jogának kérdésében továbbra is az 1840: XXIX. törvénycikket kell irányadónak tekinteni, azok a zsidók tehát, „kik a törvény értelmében telepedtek meg Budapesten, törvényes jogaiktól meg nem fosztathatnak", azokkal szemben viszont, „kik a törvény rendeletének megszegésével telepedtek volna le, . . . az illető hatóságok . . . , a kellő vizsgálat előbocsátásával, a törvény szigorú megtartását eszközöljék". A zsidók nemzetőri szolgálatát illetően meg azt mondja ki a kormány, hogy a vonatkozó 1848 : XXII. törvénycikk a nemzetőri szolgálat „teljesítése iránt kivételeket semmi osztály, sem semmi vallás tekintetéből nem tett" ugyan és „a ministérium a törvény világos rendeletétől el nem térhet, tekintve azonban Budapestnek jelenleg felizgatott állapotát, minden ingerültség eltávoztatására a ministerelnök a zsidó község elöljáróinak saját kérelmére a zsidókat ideiglenesen a nemzetőrségi szolgálattól felmenti".16 2 (Ami magyarán „annyit tesz: a törvény világos, annak mindenkinek, a kormánynak és hatóságoknak engedelmeskedni kell, minthogy azonban sokaknak engedelmeskedni nem tetszik, hát ne engedelmeskedjék senki".16 3 ) S ez persze kevesebb, mint amit a polgárság szíve szerint el szeretett volna érni, ennyiben tehát a határozatok utólag csakugyan igazolják Rotteni" Erről Kehrer, 1848. ápr. 19., I, 18. f. és Clioivnitz I. 77. 158VÖ Volks-Tribuno [1848. máj. 28.] 3628. 159 A rendre ügyelő választmány ülése Pesten a városházánál april 25-én délutáni 4 órakor. Nemzeti 1848. máj. 5., 3. sz. 10. 160 Vö. Kehrer, 1848. ápr. 22., I, 21 — 22. f.; Ung. 1848. ápr. 26., 99. sz. 786. h.; Pest, 25. April. PZ 1848. ápr. 26., 654. sz. 3503. 161 Vö. Széchenyi István naplójával, 1848. ápr. 22., SzIÖM VII (szerk. és bev. Károlyi Árpád). Bp. 1921. 302. 162 Ld. Batthyány tájékoztatóját a kormánv határozatairól, Pest, 1848. ápr. 22., közli Zsoldos 91—92. 163 MT 1848. ápr. 27., közölve uo. 93.
