Századok – 1974

Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II

362 SPIRA GYÖRGY az utolsó szálig le is arassák ennek a győzelemnek a gyümölcseit, hogy miután a munkásokat meggyőződésük szerint már kellőképpen móresre tanították, kellőképpen móresre tanítsák az egyéb bajkeverőket is. Nagyszombat : a polgárság learatja a győzelem gyümölcseit S ugyan kikkel lehet még elintézni valója a didalittas pesti polgárságnak ? Természetesen a zsidókkal. Mert, igaz, Klauzál 17-én élőszóban már megengedte, hogy a helybeli zsidók összeírása után utasíták ki a városból közülök azokat, akik nem rendelkeznek itteni lakhatási joggal, teljesértékű, írásos felhatal­mazást azonban a városi hatóság egyelőre nem kapott erre. S, igaz, Batthyány 19-én már rávette a nála küldöttségileg megjelent zsidókat a nemzetőrségből való kilépésre, a nemzetőrségből való kötelező kizárásukat azonban papíron ő sem rendelte el, amikor pedig a rendfenntartó választmány 21-én éppen ezért azzal a kifejezett kéréssel fordult hozzá, hogy a nemzetőri törvényt formálisan is „oda tessék magyarázni, hogy a nemzetőrségbe magokat már beírt zsidók a fegyvert tegyék le", a maga részéről - tudván, hogy a törvény ilyetén ér­telmezése a törvény meghamisításával volna egyenlő — még mindig kitért az egyértelmű állásfoglalás elől s, a hagyományos magyar joggyakorlatra hivatkozva, azt felelte: „A helvhatóság magyarázza a törvényt."153 És a városi vezetők általánosságban persze csak örülhetnek, ha azt ta­pasztalják, hogy a kormány nem szándékozik olyan — az ő szemükben zsar­noki — hatalmat gyakorolni fölöttük, aminőt például a francia kormány igé­nyel magának a néki alárendelt helyi hatóságok ellenében, ebben az egy eset­ben azonban legtöbbjük mégsem bánná, ha a kormány kivételesen közvetle­nül is beleavatkoznék a város belső ügyeibe, hiszen máris látni való, hogy a zsidók lefegyverzése e nélkül nem fog simán végbemenni. Mert a zsidó nemzet­őröknek egy része 21-én „készségesen" beszolgáltatja ugyan fegyvereit,154 de például az egyenlőségi zászlóalj parancsnoka, Fekete Antal, akit mélysége­sen felháborít a zsidó bajtársaival szemben alkalmazott megkülönböztető el­járás, e miatt ugyanekkor tüntetően lemond zászlóaljának vezényletéről. S amikor erre Batthyány Nyáryt nevezi ki a zászlóalj új parancsnokává, ő a zászlóaljban szolgáló zsidókat éppenséggel eltiltja a fegyverek letevésétől, sőt egyenesen arra szólítja fel őket, hogy „új tagok toborzása révén a leghatéko­nyabban erősítsék meg a maguk sorait".155 Ettől pedig a zsidók makacsabb j ai természetesen vérszemet kapnak s másnap már azt a kihívó kérdést merészelik intézni a rendfenntartó választmányhoz, hogy végtére is kötelesek-e megszegni nemzetőri esküjüket, sőt ezzel a kérdéssel eléggé el nem ítélhető módon még Batthyányt sem átallják újból felkeresni.156 A polgárság hangadói tehát még a pogrom sikeres lebonyolítása után sem találhatják a zsidókérdést teljesen a maguk ízlése szerint megoldottnak s ezért a rendfenntartó választmány nagyszombati ülésén titkolni nem is pró­bált rokonszenvvel fogadják a színen néhányadmagával ismét megjelenő 153 Pest, april 21. MT 1848. ápr. 21., 32. sz. 127. 154 Kehrer, 1848. ápr. 21., I, 21. f. 155 Ung. 1848. ápr. 22., 96. sz. 762. h. Nyáry kinevezéséről hírt ad még a PD 1848. ápr. 22., 19. sz. 618. 156 Ung. 1848. ápr. 26., 99. sz. 786. h.

Next

/
Thumbnails
Contents