Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
J 848 NAGYHETE PESTEN 361 S ne gondolja senki, hogy mindez csak azért van így, mert ezekben a kérvényekben történetesen a munkásság legszűkebb látókörű vagy legkevésbé harcos csoportjainak hangja szólal meg. Hiszen kétségtelen, hogy a tanulatlan napszámosok a pesti munkások legfejletlenebbjei közé tartoznak. De már a most kérvényeket szövegező' céhlegényekről egyáltalán nem állíthatni, hogy a céhlegények táborán belül éppen ők képviselnék a konzervativizmust. Ellenkezőleg: akadnak olyan legények, akik a következő napokban kifejezetten elhatárolják magukat tőlük - május 5-én 17 nyerges-, 8-án pedig 38 kovács-és 13 esztergályoslegény jelenti ki külön nyilatkozatban, hogy nem ért egyet peticionáló társaival152 —, ezek azonban nem keveslik, hanem sokallják a petíciókba felvett követeléseket, s egyenesen azt szögezik le, hogy a maguk részéről megfelelőeknek vagy csaknem megfelelőeknek tartják a jelenlegi állapotokat is, ha tehát éppenséggel konzervatív elemeket keresünk a céhlegények között, akkor inkább ez utóbbiak azok, akiket ilyeneknek minősíthetünk. S bizonynyal vannak még ezeknél is elmaradottabb céhlegények — gondoljunk csak azokra, akik szerdán az utcai verekedések bajnokaiként tűntek ki -, a maradiság e felülmúlhatatlan képviselői közül azonban szintén egyetlen általunk ismert személyiségnek a nevével nem találkozunk a petíciók aláíróinak névsorában. Azok a céhlegények tehát, akik a 19-ét követő napokban — akár Glembay segítségével, akár e nélkül — még mindig petíciók gyártásával foglalatoskodnak, de most már sokkal békülékenyebb húrokat pengetnek, mint előzőleg, korántsem a gyarlóság megtestesítői, sőt éppen a céhlegények legjobbjai közül, valók s, ha mégis meghátrálnak, ezt kényszerűségből teszik: nyilván már eleve ebbe az irányba szorították őket azok a rendkívüli gazdasági nehézségek, amelyek mint példának okáért a szűnni nem akaró munkanélküliség a jelenlegi válság szüleményei (s amennyire élesztői voltak a munkásmozgalom fellángolásának, annyira meg is nehezítik például a bérkövetelések sikerre vitelét), most pedig még inkább meghátrálásra kényszerítik őket a legutóbbi napok eseményei, hiszen máris látható, hogy a munkásmozgalom ellenfelei, miután a munkásság alját sikeresen belerántották a forradalmat bemocskoló kilengésekbe, a történtekből gátlástalanul a munkásság jobbik része ellen igyekeznek erkölcsi és politikai fegyvert kovácsolni. És hogy most csakugyan a munkásság egésze hátrálóban van s azokban az erőfeszítésekben, amelyeket a munkásságnak egy csoportja annak érdekében fejt ki, hogy legalább peticionálgatás útján próbálja meg érvényre juttatni követeléseinek legalább egy részét, a céhlegények légionjainak utóvédharcát kell látnunk: az a munkásmozgalom ellenfeleinek további tetteiből is kitetszik. Mert ha a céhlegények között számottevő mérvben akadnának olyanok, akik még mindig határozottabb fellépésre készülnek, mint peticionálgató társaik, akkor erről magától értetődően a polgárok is tudnának s, ha tudnának ilyenekről, akkor bizonyára tennének is ellenük egyetsmást. A polgárok azonban jóllehet a mesterek szemében természetesen még a Glembay által jóváhagyott mérsékelt követelések is teljességgel elfogadhatatlanok egyelőre semmiféle újabb munkásellenes intézkedéshez nem folyamodnak, hanem úgy viselkednek, mint akik máris végérvényes győzelmet arattak ellenfeleik fölött, s most, a húsvéti ünnepek küszöbén már legfeljebb azon buzgólkodnak, hogy 152 A három nyilatkozat kivonatos ismertetése uo. 89., 98., 103.
