Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
330 SPIRA GYÖRGY A munkáskérdés és a feloszló forradalmi választmányok Amikor tehát a Pozsonyban idő közben megalakult liberális Batthyánykormány április 15-én megkezdi pesti hivataloskodását, a magyar forradalom szülővárosában fölöttébb feszült a légkör. S a helyzetet még bonyolítja, hogy a kormány hivatalbalépésével egyidejűleg megszűnnek a márciusi nagy napokban Pesten létrejött forradalmi választmányok, amelyek eddig elejét tudták venni a forradalom táborát keresztülszántó belső ellentétek elmérgesedésének. A kormány ugyanis a továbbiakban egyetlen percig sem óhajt osztozni a hatalmon ezekkel a testületekkel, amelyekbe annak idején nemcsak a liberális nemesi és polgári körök képviselői kerültek be, hanem — kisebb számban ugyan — márciusi fiatalok is, a márciusi fiatalok pedig — úgy látván, hogy a fenyegető ellenforradalmi veszély változatlanul a liberálisokkal való jóviszony lehető fenntartását követeli tőlük, s különben is tisztában lévén tulajdon gyengeségükkel - maguk is zokszó nélkül beletörődnek a forradalmi választmányok felszámolásába. Április 15-én tehát már utoljára ül össze mind a pesti, mind a Pest megyei választmány, és a liberális választmányi tagok kezdeményezésére mindkettő ki is mondja működésének berekesztését — anélkül, hogy ezellen a jelenlévő márciusi fiatalok közül bárki is tiltakoznék.37 Mielőtt azonban a forradalmi választmányok tagjai szétszélednénekmindkét testületnek megadatik, hogy búcsúzóul még egyszer napirendjére tűz, hesse a pillanat legégetőbb kérdését, a munkáskérdést. Vasvári ugyanis, aki a céhek erőszakos megdöntésének tervét mint nemkívánatos következményekkel járható tervet két napja elutasította ugyan, de a munkások sérelmeinek más úton-módon való orvoslását nagyon is fontosnak ítéli, a megyei választmány délelőtti ülésén azzal áll elő, hogy a munkáskérdés rendezését a választmány most, tevékenységének lezárultával ne hagyja elodázni, hanem valóra váltva a munkások lecsitítására szánt korábbi ígéreteket — nyomatékosan kösse a miniszterek lelkére s éppen azért is, mert — mint kiemeli — mostantól fogva „a hon ügyéről ők felelősek".38 Ennek a felhívásnak pedig a választmány mérsékeltebb tagjai sem késnek engedni, ami érthető is, hiszen — ha valakik — hát elsősorban épp ők tartanak attól, hogy különben ,,a political békés forradalom egyes osztályok társas forradalmává fajulhat",39 és — ha valakik — hát elsősorban épp ők láthatják a munkáskérdés intézését legjobb helyen a kormány kezében. A megyei választmány tehát utolsó ténykedéseként alválasztmányt alakít ,,a kézműves-segédek sérelmei összeszedése s a ministerium elibe vitelére".40 Ennek hallatára pedig a szabó- és a csizmadialegények, kapva az alkalmon, legott küldöttséget menesztenek a pesti városi választmány délutáni ülésére, hogy az már ott, azon melegében adja elő kívánságaikat.4 1 S így a munkáskérdés ismételten terítékre kerül a városi választmány előtt is. 37 Erről Joseph Kehrer : Die Ereignisse von 14ten und IS1 ®1 1 März 1848 in der Stadt Pest..., Országos Széchényi Könyvtár, Bp., Kézirattár, Quart. Germ. 713, 1848. ápr. 16., I, 16. f.; Pest, apr. 16-kén. NÚ 1848. ápr. 18., 680. sz. 1228.; Pest, ápril 15-én. PH 1848. ápr. 19., 34. sz. 348.; Spira György: A vezérmegye forradalmi] választmánya 1848 tavaszán, Spira György: A negyvennyolcas nemzedék nyomában. Bp. 1973. 229 — 230. 38 Vasvári : Indítvány, i. h. 288., 291. 39 Ld. a Pesti Hírlapnak a 37. jegyzetben idézett cikkét. 40 Erről a Nemzeti Újságnak a 37. jegyzetben hivatkozott cikke, 1227. 41 Kehr er, 1848. ápr. 15., I, 15. f.
