Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
J 848 NAGYHETE PESTEN 329 mintegy 15%-át alkotják,2 8 a ruházati iparban működő zsidók számaránya kirívóan nagy is, a zsidók konkurrenciája a többi iparágban sem vehető semmibe s még kevésbé tekinthető jelentéktelennek a kereskedelemben, hiszen Pest fellendülésének megkésett volta miatt itt a nem-zsidó iparosok és kereskedők a tekintélyes részben csak az utolsó évtizedek folyamán betelepedett zsidók ellenében nem támaszkodhatnak olyan helyzetüket megingathatatlanná tevő évszázados alapokra, amilyenekkel más, szervesebben fejlődött városok polgárai bírnak,29 s így az együttvéve 487 pesti zsidó mesterember meg az 1023 kereskedő30 versenye már a gazdasági válság kirobbanása előtt is éppen elég gondot kellett hogy okozzon a 2774 helybeli nem-zsidó kézműiparosnak31 és az alig 667 nem-zsidó kereskedőnek.3 2 A gazdasági válság kirobbanása óta pedig a konkurrencia-harc természetszerűleg még csak fokozódik, hiszen a válság jócskán lelohasztja az emberek vásárlókedvét. S a folyvást élesedő verseny kihatásait magától értetődően nemcsak a mesterek sínylik meg mindinkább, hanem keresetcsökkenés vagy éppen állásvesztés formájában - a legények is. Következésképpen a legények keserűsége (az érdekelt szakmákban) már eleve sem csupán önnön mestereik ellen irányul, hanem mestereik zsidó versenytársai ellen is, s ez a ruházati iparban különösen nagyfokú zsidó konkurrencia miatt elsősorban épp a pillanatnyilag a munkásmozgalom élén haladó szabólegények esetében van így; ők tehát már április 10-i nyilatkozatukban sem pusztán mestereikkel szemben támasztanak követeléseket, hanem egyszersmind azt is követelik, hogy a városi tanács többé egyetlen zsidó szabót se részesítsen működési engedélyben, mert különben mindnyájan végínségre jutnak.33 Ez pedig a mestereknek persze remek fogódzóul szolgál ahhoz, hogy ezek után minden bajért — az általuk fizetett munkabérek alacsony voltáért is — a zsidókra hárítsák a felelősséget; s így a legények, miután előbb egynémely zsidóellenes röplapokból megtudhatták, hogy a jelenlegi drágaság egyedül a zsidók mesterkedéseinek köszönhető,34 most, a követeléseik nyilvánosságra kerülését követő napokban mestereiktől azt is megtudhatják, hogy emezek egyedül „azért nem adhatnak legényeiknek nagyobb díjt munkájokért, mivel ők is keveset kapnak a zsidó mesterek miatt, kik olcsóért dolgozván, minden vevőt és dolgoztatót magukhoz húznak".3 5 S ez a következetességben ugyan szűkölködő, de napokon át szakadatlanul folyó36 hangulatkeltés természetesen nyomot hagy a munkásokban, — ha a mesterek iránti kiengesztelődést nem hozza is magával. 28 Vő. Haeufler I. 81. 2a I[gnaz] Einhorn: Die Revolution und die Juden in Ungarn. Leipzig, 1851. 78 — 79. — Arra nézve, hogy Pesten még a nem-zsidó kereskedők és iparosok rétege is mennyire gyökértelen, igen beszédes adatokat sorakoztat fel Bácskai Vera : A pesti Belváros háztulajdonosainak mobilitása 1733 —1820. Történeti Statisztikai Évkönyv 1965 — 66. Bp. 1968. 155-159., 167. 30 Vö. Pollák, i. h. 137. 31 Haeufler I. 245. 32 Saját összegezésem a Buda-pesti utasító 155—156., 158— 162. és 170—176. lapjain közölt névjegyzékek alapján. 33 Ld. ismét a 18. jegyzetben már idézett helyet. 34 E. März: Laßt die Juden keine Bürger werden! H. és é.n. [Bp. 1848], FSzEK В 303/2Д1848]. 35 Tlóth] Mfóric] : Budapest. Hl 1848. ápr. 18., 31. sz. 491. h. A kiemelés tőlem - S. Oy. 36 Erről Der Ungarische Israelit 1848. ápr. 22., 2. sz. 19.
