Századok – 1974

Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II

J 848 NAGYHETE PESTEN 327 S ez a különféle szakmabeliek együttműködésének létrehozására irányuló kísérlet egyelőre kudarcot vall ugyan: a közös fellépés gondolata most még — úgy látszik — túlságosan merésznek rémlik a hagyományos céhkeretek által iparágak szerint meglehetősen széttagolt legények többségének a szemében, a kerékj ártólegények tehát másnap dolgukvégezetlenül kénytelenek visszatérni munkapadjaikhoz,16

— a szakmán belüli legény mozgalom viszont ugyanekkor felüti a fejét a pesti német szabó céhben is (amelynek a nevében a német jelző természetesen nem tagjainak nemzetiségére utal, hanem arra, hogy ez a céh — a magyar szabó céhtől eltérően — nem magyaros szabású, hanem a német vagy — helyesebben — a nyugati módit követő ruhaneműek készítésével foglalkozik). A mozgalomnak a német szabó céhre való átterjedése pedig már csak azért is nagyjelentőségű fejlemény, mert ez a céh Pesten, tagjainak számát tekintve, sorrendben mindjárt a legnagyobb - a varga — céh után következik: a 485 pesti céhbeli német szabó-mester műhelyében1

7

együttvéve nem kevesebb mint 1089 legény dolgozik,1

8

s kívülök még 610 idősebb, családos szabólegény tart fenn önálló műhelyt a városi tanács engedélyével vagy önkényesen, de mindenképen mesterjog nélkül, azaz kontárként.19 A szabólegények megmozdulása azonban azért is fontos esemény, mert a szabólegények javarésze — mint Európaszerte mindenütt2

0

— Magyarországon is a kézműipari munkások legműveltebbjei, legtapasztaltabbjai, legharcosabbjai közé tartozik,2

1

s ennek megfelelően a pesti céhlegények közül a szabók az elsők, akik már nemcsak napi munkaidejüknek (14 óráról 12-re való) mérséklését sürgetik, hanem közvetlen bérköveteléseket is támasztanak, jelesen: április 10-én a városi tanácshoz intézett beadványukban (amelyet — jellemzően — nem is kérelemnek, hanem egyszerűen nyilatkozatnak neveznek) azt követelik, hogy darabbéreiket növeljék meg 25%-kal, ahol meg időbérben dolgoznak, ott azt napi 36 pengőkrajcárról emeljék 48-ra. S e miatt a húsbavágó követelés miatt a pesti német szabó céh lesz az első abban is, hogy — a kovács vagy a kerékjártó céhtől eltérően — itt már nem sikerül több-kevesebb huzavona s több-kevesebb engedmény árán megegyezést teremteni, hanem azonnali törésre kerül sor a legények és a mesterek között: hiába közlik a legények 10-én, hogy ha a folyó hét végéig nem tesznek eleget kívánságaiknak, akkor a következő hétfőn, 17-én valamennyien sztrájkba lépnek,22

s hiába rendeznek ezt le

Ung. 1848. ápr. 13., 88. sz. 704. h. Ez a tudósítás a kerékjártólegények újabb követeléseinek mibenlétéről nem tájékoztat, valószínűnek látszik azonban, hogy ekkor további munkaidőcsökkentés terve forog fenn; legalább is erre engednek következtetni ,,Az iparos ifjúság kilencz kérelmi pont ait részletező pontok a budapesti bognárok részéről", Pest, 1848. ápr. 23., OL '48ML FIKM Ip. 1848-49. : s. n. 17

Vö. a pesti német szabó céh a pesti tanácshoz, s. d. [Pest, 1848. ápr. 11. és 16. között], közli Mérei : Munkásmozgalmak 45.; Dóka Klára : A pesti céhrendszer válságának kibontakozása az 1840-es években. Bp. 1970. 164. 18

Vö. a pesti német szabó-legények a pesti tanácshoz, Pest, 1848. ápr. 10., közli Mérei: Munkásmozgalmak 43. 19

Ezek névjegyzékét adja a 17. jegyzetben idézett irat melléklete, OL '48ML FIKM Ip. 1848-1-467. 20

Erről általában Bevilaqua-Borsody Béla—Mazsáry Béla: Pest-budai kávéházak I. Bp. 1935. 328.; az Igazak Szövetségét mint különösen jellegzetes példát illetően pedig Friedrich Engels : A Kommunisták Szövetsége történetéhez, Karl Marx és Friedrich Engels Művei XXI. Bp. 1970. 203. " Vö. Kaszál Pál: Mérték-L-etlen Mérték-T-elenségünk. Pest, 1848. 33. 22

Ld. a 18. jegyzetben már idézett beadványt.