Századok – 1974
Tanulmányok - Spira György: 1848 nagyhete Pesten 323/II
326 SPIRA GYÖRGY munkafeltételeket, mivel a törvényhozás rövidesen úgyis foglalkozni fog problémáikkal.9 Igaz viszont, hogy a helyzetét valamivel szilárdabbnak érző pesti forradalmi választmány, amely 24-én ugyancsak napirendjére tűzi a munkásmegmozdulások kérdését, a legényekhez szóló kiáltványában némileg keményebb hangot üt meg, „szigorú fenyítést" ígérve azoknak, akik panaszaik előterjesztésével nem hajlandóak várni az alakulóban lévő új kormány hivatalbalépéséig.1 0 Ennek a fenyegetésnek a foganatosítására azonban ténylegesen a választmánynak sincs érkezése, s így a kovácsmesterek végül is arra kényszerülnek, hogy a reggeli munkakezdés időpontját egy órával későbbre helyezve, legalább felerészben eleget tegyenek a legénység kívánságainak. Ez pedig most már a helybeli kerékjártólegényeket is, akik a kovácslegényekkel „mindég egy szabályt" tartottak, arra ösztönözni, hogy április 1-én a céhhez intézett petíciójukban kijelentsék: ők szintén hasonló munkaidőkorlátozást követelnek, követelik továbbá annak az egyenlőség elvével össze nem férő gyakorlatnak a felszámolását, amely szerint mestereik őket egyoldalúan tegezni szokták, ha pedig a céh nem hajlik a szép szóra, akkor mindnyájan sztrájkba fognak lépni.11 A pesti forradalmi választmány tehát 2-án kénytelen újabb kiáltványt tenni közzé s ebben ékesszólóan fejtegetni, hogy a munkásoknak egyedül a szorgalmas munka biztosíthat „személyes jóllétet és függetlenséget".12 A kerékjártólegények azonban nem válogatott szóvirágokra, hanem tán prózaibb, de kézzelfogható reformokra tartanak igényt, s ezért 3-án mégis valamennyien odahagyják műhelyeiket. Mestereik pedig ezek után nem tehetnek egyebet, mint hogy még ugyanezen a napon mindenben engednek.13 S a kovács- és a kerékjártólegények által elért szerény, de korábban ennek ellenére is elképzelhetetlen eredményeknek a kicsikarása — méghozzá szinte játszi könnyedséggel történő kicsikarása — természetesen csak tovább éleszti a munkásmozgalmat. A kötélverőlegények, akik egyik mesterük ellen elégedetlenségükben már az előző év végén is sztrájkot próbáltak szervezni, akkor azonban a városi rendőrség erőszakos közbelépése miatt sikertelenül,14 most maguk is azonnal síkra szállnak a tegezés önérzetüket sértő szokásának eltörléséért,1 5 a kerékjártólegények pedig egy hét múlva ismét leállnak s újabb követelésekkel hozakodnak elő, majd felkeresik egy sor más céh legényszállóit is, hogy az azokban tanyázó vidéki és külföldi vándorlegényeket szintén csatlakozásra bírva, törekvéseiknek így közös fellépéssel adjanak nagyobb nyomatékot a városi hatóság előtt. 9 Erről FL PVL TJk 1848. márc. 24. : 5259, közli Wildnerödön: Tavasz ébredése a pesti és budai városházán (Mozaik az 1848. év március — június hónapjainak eseményeiből és aktáiból). Városi Szemle, 1928. 607. 10 Ld. a választmánynak Rottenbiller Leopold elnök és Oroszhegyi Józsa h. jegyző aláírásával kinyomtatott felhívását, Pest, 1848. márc. 24., közli Mérei: Munkásmozgalmak 40. 11 Mindezekről a pesti kerékj ártólegények a kerékjártó céhhez, Pest, 1848. ápr. 1., közölve uo. 40—41. 11 Ld. a választmány kiáltványát, Pest, 1848. ápr. 2., OL Gyűjtemények, 1848 — 49-i és emigrációs nyomtatványok, valamint FL ÓbMvL általános tanácsi iratok 6084. 13 Erről Patisz Károly tanácsnok a pesti tanácshoz, Pest, 1848. ápr. 3., közli Mérei: Munkásmozgalmak 41 — 42. Vö. Ung. 1848. ápr. 7., 83. sz. 664. h.; 1848. ápr. 8., 84. sz. 672. h. "Ung. 1848. jan. 1., 1-2. sz. 14. h. 16 Ung. 1848. ápr. 8., 84. sz. 672. h.
