Századok – 1974

Történeti irodalom - Novák Jezrzy Robert: Wegry 1939–1969 (Ism. Kapronczay Károly) 288/I

288 •TÖRTÉNETI IRODALOM megerősödni, hogy ismét legjelentősebb tényezője legyen a belső ellenforradalomnak. Vereségükkel, mint a szerző írja: „Üj oldala nyilt meg a polgárháborúnak" (283. old.). Előtérbe kerültek a burzsoázia nyilt katonai diktatúra megteremtésére irányuló erőfeszítései. Garmiza munkáját a leegyszerűsítésektől való tartózkodás jellemzi. Amit hiányolnunk kell, az a tárgy- és névmutató (esetleg még ennél is bővebb magyarázó apparátus), ami ilyen jellegű kézikönyvek használhatóságát nagy mértékben növeli. IVÁN GÉZA JERZY RÓBERT NÓVÁK: WÇGRY 1939-1969 (Warszava, Wiedza Powszechna, 1971. 203 1.) MAGYARORSZÁG 1939—1969 KÖZÖTT A könyv szerzője a lengyel történészek azon kissz ú csoportjához tartozik, akik a magyar történelemmel és irodalommal foglalkoznak. EI. i belül Jerzy Robert Nóvák a lengyel—magyar történelmi kapcsolatok kutatása mellett elsősorban a XX. századi magyar politikai eseménytörténet és a társadalmi kérdésekkel foglalkozó irodalom lengyel nyelvű ismertetője. A magyar szakemberek figyelmét Az új irányzatok a magyar irodalomban 1957—1966 című munkájával hívta fel először. Legújabb könyve — Magyarország 1939 — 1969 — 1971 őszén jelent meg a varsói Wiedza Powszechna kiadásában, amely több szempontból is jelentős vállalkozás. Ez az első olyan lengyel nyelven megjelent könyv, amely az elmúlt harminc év magyar politikai, gazdasági és társadalmi történetét úgy tekinti át, hogy egyben bemutatja annak irodalmi visszatükröződését, vizsgálja az események sodrában jelentkező társadalmi kérdéseket, rávilágítva azok történeti gyökereire is. A szerző könyvének bevezetőjében rövid összefoglalást közöl a két világháború közötti Magyarország legfontosabb bel- és külpolitikai kérdéseiről, érintve a revíziós törekvések célkitűzéseit, ezek társadalmi hátterét, a politikai pártok programjait és tevékenységüket. A magyar külpolitika általános jellemzésénél a szerző külön kiemeli, hogy a két világháború között a hagyományos magyar politikai tradíciókat, így a lengyel — magyar barátságot is, a szovjetellenességnek és a trianoni békeszerződés revíziójának rendelték alá, majd a két hasonló államrendszerű ország kapcsolatát is elsősorban a magyar—olasz, később a magyar—német érdekeknek megfelelően alakították ki. Ezek bemutatásával együtt Nóvák részletesen elemzi a magyar uralkodó osztály politikájával szembenálló demokratikus társadalmi törekvéseket, ennek elsősorban irodalmi vonatkozásait. A második világháború alatti magyar politikai élet jellemzésénél a szerző részletesen ismerteti az antifasiszta és német-ellenes magyar politikai pártok és csoportok legális és illegális tevékenységét, politikai programjaik haladó elemeit ós ezek társadalmi korlátait. Főleg a Teleki-kormány 1939 szeptemberében folytatott külpolitikáját vizsgálja a könyv, de a következő alfejezetek kiváló összefoglalást adnak a Bárdossy és a Kállay vezette kabinetek és a német megszállás időszakának minden politikai problémájáról. Itt külön fejezetet szentel a szerző a világháború alatti magyar—lengyel kapcsolatoknak, elsősorban a magyarországi lengyel menekültügynek. Annak ellenére, hogy ez utóbbit csupán vázlatosan tekinti át, mégis a legfontosabb jellemzők felvillantásával együtt kiemeli a Belügyminisztérium IX. és a Honvédelmi Minisztérium XXI. osztályának szerepét a lengyel menekültek ellátásának, táboraik fenntartásának és emigráns szervezeteik támogatásának biztosításánál. Ugyancsak itt ír azokról a magyar partizánokról is, akik részt vettek a lengyel antifasiszta mozgalomban, fegyverrel harcoltak együtt a lengyel partizánokkal, valamint arról, hogy a lengyelországi ellenállási központ Magyarországon keresztül tartotta fenn a kapcsolatot az európai lengyel emigrációval. Talán e fejezetben bővebben kellett volna szólni a magyarországi lengyel menekült ifjúság iskoláztatási ügyéről, mivel ez központi helyet foglalt el a menekültügyben. Igaz, a szerző — a könyv arányait szem előtt tartva — csak mértéktartóan írhatott az előbb említett kérdésekről, mégis egészében mutatta be a hazánkba menekült lengyelek sorsát. A Magyarország felszabadulását követő események történeti áttekintése után a könyv bepillantást enged a magyar társadalmi osztályok átalakulásába, a gazdasági és