Századok – 1974
Vita - Hazafiság és internacionalizmus. Vitaülés Vácrátóton (Összeállította Stier Miklós) 220/I
248 HAZAFISÁG ÉS INTERNACIONALIZMUS 247 komplementer eszmei törekvésnek egyszerre kell jelen lennie minden olyan történeti mozgásban, amelyet haladónak nevezünk". Mátrai László a továbbiakban rámutatott arra, hogy az 1973. évi várnai filozófiai világkongresszus is azt tanúsítja, „hogy az amerikai ideológiai manipuláció nem a szupranacionalizmust sugározza felénk, hanem a nacionalizmust veti be. Minden törekvése arra irányul — expressis verbis is — , hogy ismerjük el a legújabb történeti események tanulságaképpen is, hogy a nacionalizmus az alapvető eszmei törekvés és politikai magatartás". Mátrai akadémikus kifejtette, hogy „ebben a vonatkozásban a probléma a történészek részéről nem ezekben az alapvető filozófiai kérdésekben van, hanem mindig abban, hogy miképpen lehet eljutniok ezeknek az általános társadalmi-filozófiai igazságoknak a tényleges történeti kutatásban és a politikai gyakorlatban való érvényesítéséig. Itt igen nagy űr van a filozófiai alapigazságok és szaktudományos alkalmazásuk között", ill. bonyolult és sokszoros áttételeken keresztül konkretizálódnak adott történeti szituációban — korban és társadalomban — az általános összefüggések. Azon áttételek, közvetítő kategóriák megragadása, bevezetése, ill. kidolgozása, amelyek az általános filozófiai kategóriától a tényleges történeti magyarázatig vezetnek, már a módszertani kérdések sorába tartoznak. „Mire gondolok? Az emberiség általános kategória, egy nép általános kategória. Az osztály, a csoport, a klikk stb. — ezeknek a kisebb-nagyobb csoportoknak — szociológiája az, ami hiányzik ahhoz, hogy az általános filozófiai elvektől eljussunk a konkrét szaktudományhoz, az irodalomtörténeti és a történeti tények értelmezéséig. Ma már a szociológia, illetve a szociál-pszichológia van olyan helyzetben, van olyan fejlett tudomány, hogy egy-egy csoport lélektanában hasznos tanácsokat tudjon adni. Konkrét szociálpszichológiai törvényszerűség például, hogy ha létezik két csoport, amelyekkel kapcsolatban ki lehet mutatni, hogy van egy olyan adott tulajdonság, amely az egyik csoport minden képviselőjében megtalálható, de nem található meg a másik csoport egyetlen képviselőjében sem: akkor ebben a szituációban a legkisebb provokáció, egy szál gyufa meggyújtása elég ahhoz, hogy a legvéresebb ellentétek robbanjanak ki a két csoport között. Ilyen, szociál-pszichológiai összefüggéseknek kimutatása nélkül, a különféle társadalmi csoportok hierarchiájának feltárása, térképének megrajzolása nélkül mindvégig bizonytalan ós találgatás jellegű lesz és marad mindon olyan vita, amely arról folyik, hogy konkrét történeti szituációban vajon a nemzeti összetartozás érzése a hatékonyabb és az osztályellentét tudata szorul háttérbe, vagy pedig megfordítva. Ezt mindig csak konkrét szociológiai elemzés alapján lehet kimutatni" — fejtette ki Mátrai László akadémikus. Mindaddig, amíg az elkülönült szakmák — történettudomány és irodalomtörténet pl. — megmaradnak saját kategória-rendszerükben s nem keresik a kapcsolatot — éppen a jelzett áttételek megragadását is biztosító közvetítő kategóriák révén — az általános társadalomfilozófiai elvek felé, nem elemezhető konkrét történetiséggel sem a társadalom struktúrája, sem a társadalmi tudat, s még kevésbé a társadalmi hamis tudat mikrostruktúrája. Nem is beszélve arról, hogy a két szakma specialistái mindaddig nem is beszélhetnek közös nyelvet. Ugyancsak a módszertani kérdések körébe tartozott Mátrai László azon megjegyzése, hogy a diszkurzív, egzakt okfejtést az esszéjellegű érvelés éppen ott váltja fel, ahol a tények, jelenségek teljes tudományos analízisét még nem tudja elvégezni valamely szaktudomány. „Az a tény, hogy Király István előadásában sereg helyen a diszkurzív okfejtést bizonyos esszéjellegű érvelés váltja fel, nem egyedül az ő irodalmi hajlamainak a következménye, hanem módszertani szempontból éppen annak a jele, hogy itt vannak előttünk tények, amelyeknek diszkurzív, módszeres felbontását még nem tudtuk megtenni, de kerülő úton, az esszéírás módszereivel mégis rá akarunk mutatni azokra az