Századok – 1974

Vita - Hazafiság és internacionalizmus. Vitaülés Vácrátóton (Összeállította Stier Miklós) 220/I

HAZAFISÁG ÉS INTERNACIONALIZMUS 245 fiainak éppen a szegénylegényeket és nem a honvédelem alól magukat kivonó urakat tekintette.« Az idézet megtalálható a Magyar Tudomány 1950. évi 10. számában és a Vita a magyarországi osztályküzdelmekről és függetlenségi harcokról c. műben. A Történelmi Szemle 1961. évi 10. számában megjelent írásában Molnár Erik szintén megállapítja, hogy a Rákóczi-felkelés idején a jobbágyok, a szegénylegények a hazafias nemzeti ideológiának osztályharcos tartalmat adtak, és ezt az úri osztály ellen fordították. Nem akarom szó szerint ezt a hosszú passzust idézni; Molnár Erik itt ír — idézeteket hozva, sokszor éppen a Király István által használt idézeteket is — a szegénylegények énekében megszólaló becsapottságról, azokról a versekről, amelyek az urakat teszik felelőssé a »kárvallásért«, végül pedig a Két szegénylegény egymással való beszélgetéséről, akik az urakkal szemben magukat nyilvánítják »igaz magyarok«-nak. Pach Zsigmond Pál pedig a vitának abban az összefoglalójában, amelyet az 1965-ös kötet utószava gyanánt publikált, nagyon is nyomatékosan emeli ki, hogy »az uralkodó osztály eszméi uralkodó voltáról szóló tétel . . . egyálta'án nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az alávetett osztály is kifejlesszen saját társadalmi létéből, objektív helyzetéből olyan gondolatokat, ideológiai formákat, amelyek szemben-különállnak az uralkodó osztálynak az egész társadalomban uralkodó gondolataival: antifeudális, majd antikapitalista eszméket, demokratikus-népi, majd szocialista-proletár hazafiságot.« Majd ugyanott felteszi a kérdést: »Vajon ma mi, akik a földbirtokosok és tőkések hazáját a nép hazájává változtattuk, miért ne tekinthetnők eszmei elődünknek a kuruc szegénylegények amaz osztályharcos ideológiáját, amely a .fondorkodó urak' hazájával éppen a népi haza fogalmát szegezte szembe Î « A Molnár-vitából vett ezekkel az idézetekkel csupán azt akartuk bizonyítani, hogy a kuruc szegénylegények hazafiságát, ennek a tradíciónak a jelentőségét, élő voltát senki sem vonta kétségbe; ellenkezőleg: messzemenően elismerte, hangsúlyozta. Király István tanulmánya e részének erősen polemikus hangvétele tehát etekintetben — a vita anyagát megvizsgálva — kissé túlhajtottnak, kiélezettnok tűnik." Felszólalásának további részében Pamlényi Ervin megkérdőjelezte Király Istvánnak Molnár Erik „sajátos baloldali ezoterizmusáról" kialakított tételét. „Értékes társadalmi-pszichológiai megfigyeléseket nyújt Király István mindjárt tanulmánya elején Molnár Erik nézeteinek gyökereiről, eredetéről, az ő szellemi helyzetéről. Itt Molnár Erik »sajátos baloldali ezoterizmusáról« szólva említi, hogy ennél a típusnál — itt most az ellenforradalmi korszakról van szó — »a konkrét valóság számbavétele helyett a világtörténelmi méretekre való hivatkozás, a közelre is tekintés helyett a csak távolra nézés került előtérbe: az elkülönülés«. Most itt mindenekelőtt nem is arról van szó, mint erre már volt alkalom rámutatni, hogy Molnár Erik megértette-e a népfrontpolitikát, még jóval azelőtt, hogy a Komintern VII. Kongresszusának felismerései Magyarországon is éreztették hatásukat. Nem is arról van szó, hogy az ő kecskeméti életében megfigyelhető-e ez az »elkülönülés«; tudjuk, hogy Kecskemét legszegényebb negyede választotta őt be a városi törvényhatóságba; kommunistaként hosszú ideig a Szociáldemokrata Párt titkára volt és ügyvédi tevékenységének legnagyobb részét a kecskeméti szegénysor lakéinak peres ügyeire fordította. Inkább arra utalnánk, hogy ha végigtekintjük a harmincas évek elején keletkezett tanulmányait, azok között a hazai aktuális témájúak dominálnak. íme: Könyv a mezőgazdaság válságáról; Tőkés fejlődés és tőkés piac; A mezőgazdasági népesség osztálytagozódása Magyarországon; Az osztályok közötti jövedelemelosztás Magyarországon; Az értéktöbbletráta a magyar gyáriparban; A birtokmegoszlás a mai Magyarországon (1931 — 1932); továbbá: A magyar középparaszt; A magyar kapitalizmus jelzőszámai; A munkásarisztokrácia Magyarországon; A magyar gyáripari tőke a válságban; A magyar agrárkérdéshez; A földbirtokviszonyok alakulása Magyarországon stb.