Századok – 1974
Közlemények - Prokopp Gyula: A pilisszentléleki üveghuta 212/I
214 PIIOKOPP GYULA csak vonakodva és csak részben tettek eleget ennek a rendelkezésnek: az egész országból mindössze kilenc üveghutáról tettek jelentést. Magánforrások szerint azonban jóval több üveghuta volt üzemben. így Korabinszky9 szerint 1786-ban 19 megye 37 helységében összesen 39, Schwartner 10 szerint pedig 1809-ben országszerte 26 volt az üveghuták száma. 1840-ben Fényes1 1 64 ilyen üzemről tudott. Az üveggyártó rendszerint bérlője volt az erdő tulajdonosának, és többnyire csak a legegyszerűbb cikkeket gyártotta: ablakba való üvegkarikákat és háztartási tárgyakat (pohár, palack stb.), csupa olyan árut, amelynek készítéséhez nem volt szükség költségesebb berendezésre, de a kereslet annál nagyobb volt irántuk. A számos kisüzem mellett azonban volt néhány nagyobb és finomabb árut előállító telep is. Ilyen volt a Károlyi-család száldobágyi üveghutája, de ezt nem is bérlő, hanem maga a földesúr tartotta üzemben. Az itt folyt üveggyártásról bő ós részletes adatokat őrzött meg az uradalmi levéltár, a kisebb telepek üzemi adatait azonban alig ismerjük. A kis üveghuták virágkora a XVII. századtól a XVIII. század közepéig tartott. A közlekedés javulásával egyre kevésbé kívánta meg az erdőtulajdonos érdeke az üveghuta fenntartását, 1754 óta pedig a Helytartótanács is sürgetni kezdte az erdők kímélését. A XIX. század második felétől kezdve, a regenerátoros gázkemencék elterjedésével, megszűntek a kis manufaktúrák. Ebben a történelmi keretben lép elénk a pilisszentléleki üveghuta. Már a negyedik házfőnök, az erélyes Bakay Imre prior állott a pesti pálos kolostor élén (1701—1718), amikor hozzákezdettek, hogy az addigi ideiglenes épületek helyébe felépítsék a máig is álló kéttornyú templomukat (egyetemi templom) és a hozzá csatlakozó rendházat. Az új kolostor ós templom évtizedekig épült, de végre is az újraéledő Pest egyik büszkesége lett.1 2 A nagyszabású építkezés erősen igénybevette a rend anyagi erejét, érthető tehát, hogy Bakay Imre egyetlen jövedelemforrást sem hagyott kihasználatlanul. Ezért törtónt, hogy a rendház maróti birtokához tartozó szentléleki völgybe üveghutát telepített. A völgyet körülövező erdőségben bőven volt fa, amelyből egyébként alig lett volna haszna. Van a közelben kvarc és mész is, csak hozzáértő mesterről kellett gondoskodnia. A mester nevét az a három szerződés őrizte meg, amely a pesti pálos rendház iratai között maradt reánk.1 3 Mindhármat Bakay prior kötötte Hutás András1 4 üvegesmesterrel és mind a három Maróton (ma: Pilismarót) kelt 1703, 1713, illetőleg 1716. évben. A szerződések eredeti latin szövege a következő: 9 Korabinszky János Mátyás: Geographisch-historisches und Producten-Lexikon von Ungarn. Pozsony. 1786. 10 Schwartner Márton: Statistik des Königreichs Ungarn. Buda. 1809—11. 11 Fényes Elek: Magyarország s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben. Pest. 1836—1840. 12 A pesti pálos rendház építésének történetét ismertetik Saly László : Az egyetemi templom. Bp. 1926 ós Kuthy Sándor: A pesti egyetemi templom. Bp. 1960. 13 Magyar Országos Levéltár — Kamarai levéltár — Acta Paulinorum (B. 498) —Conventus Pestiensis — fasc. 5. 14 Az első szerződésben csak a keresztnév van kiírva és utána néhány betűnvi üres hely van, nyilván a családnév számára. A második szerződés Andreas Hutás-t említ, a harmadikban pedig ismét csak Andreas-t találunk. A Hutás név nyilván a mestersége után ragadt rá András mesterre. Tagányi Károly említi, hogy a regéci huta mesterének Hutnik Tamás volt a neve.
