Századok – 1974

Krónika - Tudományos ülésszak a Történettudományi Intézet fennállásának 25. évfordulóján (Pál Lajos) 1313/V-VI

KRÓNIKA 1315 Intézetben, amelyek közül különösen fontos a matematikai módszerek fokozottabb használata, továbbá az, hogy elméletileg szélesebb igénnyel jelentkezett és vert gyökeret az elmúlt esztendőkben a marxista komparatisztika. Az előzőkből következik — hangsúlyozta Pach Zsigmond Pál —, hogy a művelődés, a társadalmi gondolkodás története, a köztudat története olyan tematikai irány, amely mind határozottabban bontakozik ki az Intézet tevékenységében. „A történelem ilyen felfogása természetesen az egész társadalmi valóság története: a társadalmi lété és társadalmi tudaté a maguk totalitásában azzal, hogy egy jottányit sem engedünk a társadalmi lét primátusát valló felfogásunkból" — húzta alá az előadó. A történettudománynak fel kell használnia azokat a tudományos eredményeket, amelyek a többi társadalomtudomány jóvoltából rendelkezésére állnak. Ugyanakkor ki is kell terjeszteni a kutatásokat az erkölcs, a vallás, életmód és szokások történetének területére, hogy mindezeket művelődéstörténeti összképbe szintetizálja a történettudomány. Az Intézet egyéb tevékenységéről szólva, Pach Zsigmond Pál kiemelte a kultúrtörténet műfajába tartozó s már befejezett munkát, a Magyar Tudományos Akadémia történetének feldolgozását, amely az Akadémia megalapításának 150. évfordulójára készült, s kísérletet tesz arra, hogy az Akadémiának a hazai tudományos életben betöltött szerepét és annak változásait mutassa be, valamint megkísérli felvázolni a magyar tudomány fejlődési vonalait akadémiai relációban. Fontos munkaterülete az Intézetnek a történetírás területének a kutatása, melynek jelentős eredményei között sorolta fel az előadó Horváth Mihály, Thaly Kálmán történetírói működésének felvázolását, a pozitivizmus és szellemtörténet árnyalt bemutatását. Gyümölcsözőeknek nevezte azokat a kezdeményezéseket, amelyek egy további historiográfiai műfaj, a problématörténet — valamely fontos történeti kérdés egész kutatástörténetének áttekintő elemzése — kifejlesztésére irányulnak. Pach Zsigmond Pál rámutatott: mindezek az eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a marxista eszmeiség magas fokú szakmai igénnyel párosuljon az Intézet munkájában. Ehhez nélkülözhetetlen a problémaérzékenység, a nyitottság, a világ tudományos gondolkodásával való kapcsolat, hogy ezen az úton kritikailag feldolgozzuk és marxista módon adaptáljuk a jelenkori történettudomány minden használható újítását. ,,A marxista tudományos kutatás szabadságát és társadalmi-politikai felelősségét, tudományunk valóságfeltáró és ideológiai funkcióját elválaszthatatlanul összetartozandónak ítéljük" — mondotta az előadó. Nemzeti multunkat egyetemes távlatokban, a haladás és reakció nemzetközi harcával összefüggésben, a szomszéd népek történetével állandó kölcsönhatásban kell szemlélnünk, mert ebben látjuk a szocialista hazafiság és internacionalizmus egybekapcsolását. Az Intézet munkásságának áttekintése meggyőzött bennünket arról — mondotta befejezésül Pach Zsigmond Pál —, hogy tevékenysége az utóbbi másfél évtizedben gyorsult meg és bontakozott ki, a párt tudománypolitikai elveinek ösztönzésére, amelynek egyik fontos elve, hogy akkor tesszük véglegessé a marxista társadalomtudomány fölényét, ha teljes és meggyőző válaszokat tudunk adni a történelmi-társadalmi valóság kérdéseire, a tudomány régi és új problémáira. Nemcsak védekezni akarunk a burzsoá ideológia ellen, hanem terjeszteni is a marxista eszméket. Nemcsak bírálni kívánjuk a polgári tudományt, hanem minden vonatkozásban jobbat produkálni. Ezt tekintjük az Intézet munkája legfőbb jellemzőjének, vagy szerényebben: ezt tekintjük a munkánk fő normatívájának. A főreferátum elhangzása után Szabó Imre akadémikus, a Jogtudományi Intézet igazgatója intézete nevében, Mátrai László akadémikus az MTA II. osztálya nevében, Szabolcsi Miklós akadémikus, az MTA I. osztályának elnöke osztálya nevében, Eörsi Gyula akadémikus az MTA IX. osztálya nevében, Sőtér István akadémikus az MTA Irodalomtudományi Intézet nevében, Székely György akadémiai 1. tag, az ELTE Bölcsészettudományi kara dékánja az egyetem nevében, Erényi Tibor kandidátus az MSzMP KB Párttörténeti Intézete nevében, Ember Győző akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat elnöke az Országos Levéltár főigazgatója a Társulat és a Levéltár nevében, Liptai Ervin ezredes, kandidátus a Hadtörténeti Intézet és Levéltár parancsnoka intézménye nevében üdvözölte a jubileumát ünneplő Történettudományi Intézetet. Az üdvözlő beszédek elhangzása után Köpeczi Béla a magyar—szovjet műszaki és tudományos együttműködés területén végzett tevékenységükért a kormányközi bizottság elismerését kifejező levelet nyújtott át az intézetnek, valamint Pach Zsigmond, Pálnak és Bartha Antal kandidátusnak, a Történettudományi Intézet főmunkatársának. A történettudomány területén végzett kimagasló munkájukért Bánki Györgynek, a Munka Érdemrend arany, és Niederhauser Emilnek a történettudományok doktorának,