Századok – 1974

Történeti irodalom - A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában (Ism. Izsák Lajos) 1285/V-VI

1286 TÖRTÉNETI IRODALOM 1286 Amikor kiemeljük mindkét tanulmány értékét, úgy véljük, néhány problémára fel kell hívnunk a szerzők figyelmét. Mindenekelőtt például az egyes személyek bemutatása vonatkozásában. Gondolunk itt elsősorban a megye két korábbi vezetőjének, Nikolics Mihály főispánnak és vitéz Horváth István alispánnak a szerepére. Árnyaltabb elemzés ugyanis megkívánta volna — különösen Horváth vonatkozásában — annak megemlítését, hogy a helyi vezetők milyen szerepet játszottak a német megszállás idején és a tárgyalt időszakban is. A korszak történetével foglalkozó kutató érdeklődéssel vette volna, ha a bevezető tanulmányban szó esik Bethlen István korabeli szerepéről és kapcsolatairól is, aki ebben az időszakban Baranyában tartózkodott. Ez utóbbi vonatkozik egyébként a kisgazdapárti Kovács Bélának a korabeli tevékenységére is stb. A dokumentumpublikáció középpontjába a szerzők a közigazgatási tevékenységet állították, vagyis a különböző szintű megyei, járási, városi és községi hatóságok munkáján keresztül próbálják bemutatni a háború utáni első hónapok fontosabb eseményeit. A közzé tett 270 dokumentum az 1944. december 8. és 1946. május 7. közötti időszakot öleli fel. A dokumentumok jól érzékeltetik azokat a nehézségeket, problémákat — a háborús pusztítás, a közlekedési és élelmezési nehézségek, a mezőgazdaság szétzilálódott állapota, a közbiztonság megteremtésére tett erőfeszítések, a nemzeti bizottságok megalakítása és a pártpolitikai körülmények sajátos volta stb. —, amelyekkel a megye felelős vezetőinek és lakosságának is meg kellett küzdenie a népi demokratikus forradalom kibontakozásának időszakában. A felszabadító harcok 1944. november 26-én indultak meg Baranyában és december 6-án estére az utolsó német csapatok is elmenekültek a megye területéről; viszont a harcok visszahullámzása következtében a Dráva menti községek még március elején is harci cselekmények színhelyei voltak. Közülük többet ki kellett üríteni és a visszatérés is csak április végén indulhatott meg (260. sz. dokumentum). A megye délnyugati részén a demokratikus kibontakozás is így később indulhatott meg. A fáziseltolódást egyébként jól mutatja a baranyai nemzeti bizottságok megalakulása is, voltak olyan helységek a megye délnyugati részén, ahol még 1946 nyarán sem alakultak meg ezek a forradalmi népi szervek. A népi demokratikus átalakulás első hónapjaiban a nemzeti bizottságok jelentősen kivették részüket az élet megindításából. Hatáskörük átfogta az államhatalom és államigazgatás csaknem minden területét, amit a közölt dokumentumok is jól tükröznek. Viszont alig derül fény a politikai pártok tevékenységére a nemzeti bizottságokban, holott sokszor éppen ezen a terepen bontakozott ki egymás elleni küzdelmük. A közölt dokumentumokból bár kirajzolódik az a kép, hogy a legtöbb helyi szervezete a Független Kisgazda Pártnak volt, de a többi pártról igen kevés esetben történik említés. Az előbbire utal egyébként az a tény is, hogy a szabadszentkirályi, szentdénesi, dencsházai, baksai, ibafai, gerdei, nagypeterdi, sellyei, nagybicsérdi, magyarmecskei, királyegyházai és nagytót- i falusi körjegyzőségek jelentései szerint a községekben csak a Kisgazdapártnak vannak szervezetei, illetve a lakosság „hangulatilag" odatartozónak vallotta magát (93 a—d. sz. dokumentum). A népi demokratikus forradalom következetes végrehajtása szempontjából igen nagy jelentősége volt a tömegek alkotó kezdeményezésének, politikai aktivitásának, amely elsősorban a különböző népi bizottságok tevékenységében jutott kifejezésre. A már említett nemzeti bizottságok mellett jelentős szerepük volt az üzemi bizottságoknak, a földigénylő, majd földosztó bizottságoknak és a termelési bizottságoknak. Az üzemi bizottságok legfontosabb feladatuknak a termelőmunka megindítását tekintették. A munkások legáldozatkészebb, legaktívabb csoportjai sokszor puszta kezükkel, éhezve, fázva szedték ki a romok alól a gépeket. A lehetőségekhez képest gyors ütemben megindították a termelést. Pécs és Baranya ipara — különösen a Mecseki Szénbányák, a Zsolnay Porcelángyár és a Pécsi Bőrgyár — jelentős szerepet játszott már a második világháborút megelőző időszakban is. A fentieken túlmenően, de az utóbbi miatt is kevésnek tartjuk — különösen a bányászok helyzetét illetően — azoknak a dokumentumoknak a számát (9), amelyek az üzemi és termelési bizottságok munkájával, az ipari termelés megindításával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. A háborús események és azok következményei — az elszaporodó lopások, fosztogatások, egyéb bűncselekmények — szükségessé tették, hogy a megye különböző helységeiben valamiféle biztonsági szervezetet hozzanak létre. Ä közölt dokumentumok jól mutatják ezek kialakulásának útját. A civilekből álló közbiztonsági szervezetet a legkülönbözőbb elnevezésekkel illették: népőrség, nemzetőrség, polgárőrség stb. (2. és 137. sz. dokumentum). 1944 decemberének végén az alispán egy rendeletet adott ki, amelynek értelmében létre kellett hozni a segédrendőrséget (17. sz. dokumentum). Ezen túlmenően az alispán szükségesnek látta azt is, hogy a volt csendőrséget is bevonja a rendfenntartás